Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.

TANULMÁNYOK - Lovas Elemér: A helytörténetírás győri feladatai

.4 helytörténetírás győri feladatai 5 kell írni azokat, mert közismert az okmánytárakban gyakran található elírás vagy téves olvasás. Ezt a módszert kell követni a középkor többi részénél is, bár ott több nehézség merül fel, mert vannak még ki nem nyomtatott, bár ismert oklevelek, de vannak olyanok is, amelyek eddig vagy egyáltalán nem ismeretesek, vagy nem érdekelték azokat, akik az egész ország történetének megírása szempontjából gyűjtötték adataikat, ebből a szempontból viszont az a győri okmány kevésbbé volt jelentős. Emlékszem pl. egy levélre a kőszegi városi levéltárban, melyet a győri hatóság írt 1566-ban a kőszegi városi hatósághoz, és abban annak kivizsgálását kéri, hogy mennyi szerepük volt a kőszegi fuvarosoknak a győri 1566. évi nagy tűzvész előidézésében, mert itt nálunk azok ellen is hangzott el vád. Az oklevelek teljes szövegben való közlését azonban nem folytathatjuk napjainkig. A XVI. században meg kell állapítani azt az időpontot, amelyiken innen már olyan tömegben vannak okmányaink hogy azokról már csak registrumot készíthetünk. Olyan munkára gondolok itt, mint amilyet Budapest adott ki Buda várának felszabadítására vonatkozóan. Ez felsorol minden írott és nyomtatott emléket, megmondja, hol találhatók azok, néhány szóval jelzi tartalmukat, én legfeljebb kritikai értékelést fűznék még egy-egy ilyen rövid ismertetéshez. Az okleveles korok feldolgozásánál Mályusz kívánja, hogy az egyes egységes korokat, pl. a középkort, a török hódoltság korát stb. egy kéz, egy fej dolgozza ki. Ez természetes követelmény. Csak annyival egészíthetnénk ki, hogy pl. a várvédelmi vagy anthropologiai kérdést, mint szakkérdést, külön munkatárs kezére bíznám, mert ma nincsenek polyhistorok, vagy ha vannak, félnünk kell tőlük. HOGY TERÜLETBEN MIT ÖLELJEN FEL egy ilyen adatgyűjtő és közlő monográfia, arra irányadó elv lehet az, hogy minél távolabb vagyunk a mától, a város környékéből, mint tájegységből annál nagyobbat, mert megállapítható pl. az, hogy a badeni őskultúra nyomai Győr környékén, közvetlen szomszédságunkban megtalálhatók, és hogy ugyanakkor Győr is lakott volt, de a város területéről egyetlen ilyenkori darabot sem tudunk felmutatni. Még a római kor sem szorítkozhatik csak a város ierületére, mert az itt összefutó országutak révén, Arrabona élete nem volt zárt. De már nem szabad bevenni ezen a címen a birodalom egyéb részein folyó harcokat. A város életére ható befolyást kell vizsgálnunk a koncentrikus városi középpontból, minden más esemény kívül esik érdeklődésünk körén. Éppen így nem érdekelhet bennünket pl. a véletlenül Győr közelében vívott kuruckori koroncói csata, de érdekel az, ami ennek következménye volt városunk életében. Egyebekben is Mályusz idézett cikkére hívjuk fel mindazok figyelmét, akik valamilyen formában részt vesznek majd a mo-