Lovas Elemér szerk.: Győri Szemle 9. évfolyam, 1938.
ból az egyházi zenét. A közvetítést Németh János, a Katolikus Akció győregyhazmegyei igazgatója irányította és ugyancsak ő konferálta a? eseményeket. Az ünnepségeken soha nem látott tömegekben veLt részt a város lakossága, de nagyszámban résztvett azon a környékbeli községek népe is. Az aranyvonat 10 óra 10 perckor érkezett és a Szent Jobbot a pályaudvarról ünnepi menetben kísérték a városháza elé, ahol Breuer István dr. megyéspüspök csendes szentmisét mondott. Hetemen Krizosztom m. kir titkos tanácsos, pannonhalmi főapát pedig szentbeszédet. l 3 olniczky Lipót főispán Győr várost a Szent Jobb oltalmába ajánlotta. Ez alkalommal a Szent Jobb mellől ünnepélyesen kísérték fel azt a két keresztet, amelyet a városháza közgyűlési és tanácstermében helyeztek el. A városháza előtti ünnepségek után hatalmas körmenetben kísérték a Szent Jobbot a Székesegyházba, ahol az déli 2 óráig közszemlén volt. Délután 2 órakor Győr város tanulóifjúsága gyülekezett a Tisza István-térre, hogy az országépítő Szent Királyt köszöntse. Az ifjúság előtt a nap jelentőségét Jámbor Mike bencésitanár méltatta. Az aranyvonat délután 3 órakor indult tovább drága kincsével a nyugati határ felé. A győri Szent Jobb ünnepségek, hála a ren. dezők mindenre kiterjedő gondosságának, kitűnően sikerültek. Győr városa méltó módon hódolt a Szent Király emléke előtt, akinek oly nagy hálával tartozik. * — A HŐSI EMLÉKMŰ LELEPLEZÉSE. Győr szab. kir. város törvényhatósági közgyűlése még 1927-ben elhatározta, hogy méltóképpen megörökíti világháborúban elesett hőseink emlékezetét. Erre a célra 23.000 pengőt tartalékolt. Späth Gyula polgármester székfoglalásp alkalmával egyik legelső kötelességének ismerte el a szép gondolat megvalósítását. Az e célra tartalékolt összeg további gyarapításiára nagyszabású társadalmi mozgalom indult, melynek lelke a város polgármesterének hitvese, Späth Gyuláné volt. Az így meggyarapodott összeghez járult a város törvényhatósági közgyűlése, amikor a Hősök Tere térrendezési munkálatainak céljaira 30 ezer pengőt szavazott meg. A város kisgyűlése 1937 novemberében az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács jóváhagyása alapján Horvay János szobrászművészt bízta meg az emlékmű elkészítésével. A felállított emlékművet július 3-án este fél 9 órakor kezdődő ünnepségen avatták fel. Az avatóbeszéd mondására Albrecht királyi hçrceget kérte fel a város polgármestere. Az ünnepséget az összes győri templomok ötperces harangzúgása vezette be. A Győri Iparos Dalkör a Nemzeti Hiszekegyet énekelte. Utána Valló István dr. polgármesterhelyettes ismertette az emlékmű létesítésének előzményeit és felkérte a királyi herceget avatóbeszédének elmondására. Albrecht királyi herceg nagyszabású beszédben emlékezett meg a győri hősökről és beszéde végén az emlékművet {felavatta. A Himnusz hangjai mellett hullott le a lepel Horvaij János alkotásáról lés az emlékmű tetején felgyulladt a hősökre emlékeztető láng. Späth Gyula polgármester emelkedett szavakkal átvette az emlékművet. A polgármester beszéde után a volt győri háziezred, a cs. és kir. 19. gyalogezrednek a város által adományozott ezüstkürtje szólalt meg, majd tárogató hangjai mellett a királyi henceg, a város,
