Lovas Elemér szerk.: Győri Szemle 9. évfolyam, 1938.
volt iá lkalmas lakóhelye. 5 ) Győri káptalana is Sopronban húzódott meg. Tehetséges unokaöccsének jövőjét mégis ennek keretében akarta biztosítani. Erre alkalmas utat nyitott neki 1604 januárjában Draskovich Mátyás nagyprépost halála, kinek megürült stallumát hamarosan oda is adományozta a 24 éves fiatal egyházi embernek. A fiatal nagyprépost alig költözött be Sopronba kanonokjai közé, észrevehette, hogy a nyugati határhoz közeleső német városban nem sok becsülete van annak, aki magyar és katolikus. Hiába kérte a városi tanácstól az elődje halálával jogilag megüresedett Szent Kunigundajavadalmat, hogy biztos lakása legyen Sopronban. Nem kapta meg. t; ) Különben nem sokáig kellett a soproniak udvariatlanságán bosszankodnia, mert 1605 nyarán a lutheránus Sopront az egész káptalannal együtt neki is el kellett hagynia. Neme thy Gergely, Bocskay vezére, két hétig tartó ostromzár alá vette a várost. A benne állomásozó királyi katonaság ugyan visszaszorította, de a külső város elpusztult. Ez annyiban érintette Ivánczyt és káptalanát, hogy a kanonokok soproni javadalmi házai a tűz martalékai lettek. 7 ) így kénytelenek voltak visszatelepedni székvárosukba, melynek erős falain megtörtek a fölkelés hullámai. A fiatal nagyprépost kemény munkával kezdte meg győri szereplését, és ezt a küzdelmes visszatelepítést püspök-nagybátyja támogatása nélkül kellett megvívnia: Pethe Márton a fölkelők üldözése elől való bujdosás közben 1605. október 3-án meghalt. Püspökutódja, Naprághi Demeter csak két év múlva támogathatta Ivánczyt abban a harcban, melyet káptalana jogainak megvédésére kellett folytatnia Preiner János báró generális-főkapitány ellen. Ivánczy tehát gonddal költözködött be győri Szent Rudolf-utcai (ma Szent László király-utca) sarokházába, melyet anyai segítséggel vett és halála napjáig lakott. 8 ) A Bethlen Gábor idejében nagyon is mozgalmassá vált magyar közéletben káptalani elfoglaltsága miatt épen ezért nem is igen vett részt. Eljárt az országgyűlésekre, megjelent Pázmány Péter zsinatain, de egyéb külső szereplésről nem hallunk. Ügy látszik, papi működése világi szereplés nélkül is érdemes volt az elismerésre. Előbb pápai kitüntetésben részesült: apostoli főjegyző címet kapott, később 1614. augusztus 6-án II. Mátyás király adományozta neki a pécsváradi apátságot, 9 ) amelynek török hódoltságban levő birtokairól a kiskomáromi várkapitány oltalma alatt némi kis jövödelmet is szállítottak be neki. Kanonoktársai mindig jobban 6 ) Pethe rövid életrajza megvan : Schematismus Jaurinensis a. 1928. p.: XXXV. — Kollányi F.: Esztergomi kanonokok. 183—184. 1. - Chobot F.: A váci egyházmegye történeti névtára. II. k. 552 — 553. 1. 8 ) L. soproni tanácsjegyzőkönyvet. 7 ) L. Payr S.'. A soproni evangélikus egyházközség története. I. 193—196. I. 8 ) L. Gvőr város telekkönyvét 1617-ről. Közölte Villányi Szaniszló a győri bencés főgimnázium 1880—1881. évi Értesítőjében. 9 ) L. Liber I. Collat. 253. 1.
