Lovas Elemér szerk.: Győri Szemle 9. évfolyam, 1938.
maga is „mellbajban 41 szenvedett, s akit a „jó levegő" tett újból emberré. Jókai cikkében áldozatkészségre, szervezkedésre szólítja fel a magyar társadalmat. Ez a cikk is egyike azoknak a propaganda-cikkeknek, melyeknek célja volt az 1898-ban megalakult „A Budapesti szegénysorsú tüdőbetegek szanatóriumi egyesületéinek támogatása, fejlesztése. A TÁRSADALMI ERŐK SZERVEZÉSE mellett Győr város törvényhatósága elérkezettnek látja az időt, hogy foglalkozzék a tüdővész ellen való védekezéssel. 1901. november havában foglalkozik a közgyűlés a tuberkulózis kérdésével (327/901. kgy. sz.) Szanatóriumok alapítása helyett rendőrhatósági intézkedéseket sürget a közgyűlés. A Petz Lajos városi tiszti főorvos által benyújtott javaslat főbb pontjai a következők: 1. a nyilvános köpködés kihágás, 2. utcák, terek locsolandók, utcák seprése, a járdák naponkénti tisztítása kötelező, 3. tb. halálozás esetén a lakás hatóságilag fertőtlenítendő, 4. az Országos Orvosszövetség megkeresendő, hogy a hatóságokat támogassa, 5. tüdőbetegek elkülönítésére alkalmas kórházi helyiség létesítendő, 6. a belügyi kormányzatot meg kell keresni, hogy Győr város akcióját országos érvényre emelje és a szegény-sorsú tüdőbetegek részére alkalmas hordozható és asztali köpő edényekről gondoskodjék. Megküldték a javaslatot a törvényhatóságoknak is, hogy „a javaslatban foglaltakat saját hatáskörükben és viszonyaik által megengedett kiterjedésben magukévá téve, — a tüdővész ellen hasonló irányú intézkedéseket kezdeményezzenek." A belügyi kormányzat a javaslatot nem fogadta el. A köpködési tilalmat a közönségre nézve zaklatásnak tartja, a köpőcsészék ingyenes kiszolgáltatása a betegápolási alap nagymértékű megterhelésével járna. Egyébként is a belügyminiszter által kiadott 49.851/897. számú körrendelet mindazt tartalmazza, amit a város fenti feliratában javasolt, kivéve a nyilvános köpködés eltiltását. De a városi törvényhatóságok sem voltak a javaslattal egy véleményen. Szeiler, Esztergom város tiszti főorvosa írja: „Az elméletileg művésziesen kidolgozott tervezet a gyakorlatban nem vezet az óhajtott célhoz." A javaslattal ellentétben hangsúlyozza a szanatóriumok gyógyító hatását. „A tüdővész elleni küzdelem alapját a nép nevelése, kioktatása képezi -— a közegészségügyi szabályok betartására." Petz javaslata nem öleli fel a védekezés szükséges eszközeit és módjait. A köpetprevencio szükséges, de az utcai köpet többnyire csak akkor fertőz, ha az a porral, lábbal, ruházattal a lakásba kerül. A nyilvános köpködést a Belügyminiszter 1927-ben 156.810/927. B. M. sz. rendeletében minősítette közegészségügyi kihágásnak. Az 1901. évben Lukács György megalakította a „József főherceg szanatóriumi egyesületet". 1905-ben A tuberkulózis ellen védekező vasvármegyei egyesület — T. E. V. V. E., — felhívja a dunántúli vármegyéket, Győr városát is, hogy csatlakozzék a
