Lovas Elemér szerk.: Győri Szemle 9. évfolyam, 1938.

5. Népi hitvilág. a) Babonás hiedelmek és eljárások. Igen nagy számban fordulnak elő, de azért óvakodjunk attól, hogy a néphitet a babonával azonosítsuk. A szorosabb értelemben vett babonás hiedelmek és eljárások három főbb csoportra oszthatók: Ismeretlen dolgok megjelentése, kiderítése (előjelek, jelek, jóslatok). A rossz elhárítása és felidézése; a jó megakadályozása és előidézése. Abszolút babonák: a természetre és a természeti elemekre (tűz, víz, föld, levegő, ásványok, növények, állatok), az emberre és az emberi dolgokra (az egyes életkorokra vonatkozó hiedelmek, a családi élettel, a táplálkozással, lakással és ruházattal, az egyes foglalkozásokkal kapcsolatos babonák), táltosokra és természetfölötti lényekre vonatkozó babonás hiedelmek. Az utóbbiakból a magyar ősi hitvilág néhány elemét is ki lehet következtetni. Amennyiben a nép körében megtalálható, a tudós babonával is foglalkoznunk kell. Ide tartozik a csillagjóslás, a kézjóslás, a fekete mágia, az okkultizmus és a spiritizmus. b) Népi hitvilág keresztény elemei. A dolog természete szerint főként ezekkel kell foglalkozniuk a gyűjtőknek. Az Egyház immár ezer év óta neveli, formálja kemény fajtánkat, a magyart. Hittételei, erkölcsi szabályai, istentiszteleti rendje, szentségei és szentelményei, ünnepeinek megülése, szentjeinek tisztelete stb. ezer színes szállal fonják át a magyar ember lelki életét. Fontos dolog, hogy minden részletében kikutassuk azt a hatást, amelyet az Egyház a magyar ember lelkére gyakorolt és megtudjuk, hogy hogyan tette magáévá a magyar ember a keresztény hitvilág egyes elemeit, melyek nőttek különösen a szívéhez, mit tartott meg ősei hitéből a ma élő magyar, milyen változásokat okozott a hitújítás, a felvilágosodás stb. 6. Népszokások. Az előzőhöz hasonlóan ennek a csoportnak az anyaga is rendkívül nagy és igen sok szempontból vizsgálható. Itt csak a legtágabb keretet adhatjuk meg. a) Az emberi élet körei: születés és gyermekkor, ifjúkor, házasság és családi tűzhely, közösségi élet, halál és temetés. b) A munkás élethez (házimunka, földművelés, állattartás, egyes mesterségek stb.) fűződő szokások. c) Az egyházi év három ünnepköréhez, egyes napjaihoz és ünnepeihez tapadó szokások. Bálint Sándor fentebb említett könyvét sok haszonnal forgathatjuk ilyenirányú gyűjtéseink közben. Különösen kiemeljük itt a szentek tiszteletének és a népi zarándoklásoknak óriási anyagát. Sajnos, eddig viszonylag keveset foglalkozott velük a kutatás. d) Népi jogszokások. A családi és a közösségi élethez fűződő jogi nézetek és szokások: a házastársak jogviszonya (házassági szerződések), a szülők és a gyermekek viszonya ( a vagyonátadás és az örökösödés népi jogrendje), a munkaadó és a mun-