Lovas Elemér szerk.: Győri Szemle 9. évfolyam, 1938.

A KÖZPONTI GYÜJTÖSZERV HIÁNYÁBAN tehát meglehetősen szétforgácsolódott és inkább csak kisebb-nagyobb anyagközlésekre szorítkozott megyénkben a néprajzi gyűjtők munkája. De ennek ellenére is annyi értékes tanulmányt, adalékot és más közlést találunk immár egy évszázad óta a különböző hazai folyóiratokban (pl. Tudományos Gyűjtemény, Magyar Sión, Magyar Nyelvőr, Abafi-féle Figyelő, Vasárnapi Újság, Ethnographia), a helyi lapokban, a régi és újabb történeti, néprajzi és földrajzi monográfiákban, a különböző gyűjteményes munkákban stb. Győr megye néprajzára vonatkozóan, hogy már ez is nagy lendületet adhat a jövendő kutatásnak. Folyóiratunkra, amely eddigi évfolyamaiban oly lelkesen képviselte a győrmegyei néprajz ügyét, ezután is nagy feladatok várnak. Mindenekelőtt jól képzett és lelkes kutatógárdát kell maga köré gyűjtenie a megyei papság, tanítóság, a városi és a falusi értelmiség minden köréből. Ezeket meg kell ismertetnie az eddig elért eredményekkel egy mentől teljesebb győrmegyei néprajzi-könyvészet közlése által, hogy a felesleges munkától megkíméltessenek, lássák az eddigi gyűjtések hiányait, egyoldalúságait és a már közzétett anyagban biztos kiindulópontot találhassanak községük még ismeretlen néprajzi kincseinek feltárására. Be kell őket vezetni az egyetemes magyar néprajzi kutatás főbb eredményeinek, módszereinek és irodalmának ismeretébe. Specialistákat kell nevelni a tárgyi és a szellemi néprajz minden fontosabb ágában és tartalmas cikkekben szóhoz kell juttatni őket a lap hasábjain. Folyóiratunk második nagy feladata a néprajzi anyaggyűjtés mentől szélesebb körben való megszervezése és megvalósítása. Ezen a téren különösen az eddig elhanyagolt tárgykörökre (néphit, népszokások, népi orvoslások, tárgyi néprajz legtöbb ága) kell figyelemmel lenni. Nagy gondot kell fordítani a megye azon részeire, amelyeket eddig alig érintett a néprajzi kutatás. A látszólagos színtelenség még nem jelenti a népi hagyományok teljes kiveszését. A megfakult külső formák mögött legtöbb helyen még érintetlenül lüktet a népélet gazdag forrása. Kellő utánjárással és őszinte odaadással még mindig igen nagy anyagot gyűjthetünk össze a megye minden részében. A GYŰJTÉSBEN MINDENKI RÉSZTVEHET. Csak az a fontos, hogy lelkiismeretesen dolgozzék és pontos feljegyzéseket készítsen, megjelölve a helyet, az időt, a közlő személyek nemét és korát, a megfigyelt tárgy vagy jelenség közelebbi körülményeit. Minden adatot külön (nyolcadív alakú) lapra írva és a lapokat tárgyi csoportok szerint rendezve lassanként megalkothatjuk a győrmegyei néprajz archívumát, a komoly és tudományos értékű feldolgozó munka egyik alapfeltételét. A városi vagy vármegyei múzeum keretében elhelyezett és állandóan gyarapított kéziratos anyag mellett fényképeket, filmfelvételeket (viseletekről és táncokról), metszeteket, rajzokat, modelleket, térképeket,