Lovas Elemér szerk.: Győri Szemle 9. évfolyam, 1938.

hikus megkötöttséget, a született birtokos nemesek elsőségét teszi vitássá az erkölcsi nemességgel szemben. A kereszteshadjáratok fejlesztik tovább a már folyó mozgalmat. A városi polgárok gazdagodása értelmi emelkedéssel is jár főként a délfrancia-országi és a lombardiai városokban. Érvényesülésre törnek. Mozgalmuk kihat a falvak lakóira is, pedig ott hiányzik az értelmi felkészültség. Éppen ezért téves eszmék viszik előbbre a parasztok és a városi polgárság mozgalmát. Az evangéliumok egyenrangúságot hirdető alapján állnának, ha nem tévesztené meg őket a Keletről beszivárgott maniheus, patarénus, bogumil, különféle nevek alatt is egyirányú mozgalmat jelentő felekezet fellépése. Vallásos alapon áll. Első sorban erkölcsi elveket hirdet. Szigorú a felfogásuk, az egyenlőség mellett a szegénység a fő elvük, de vallási térre is elkalandoznak. Szociális tanításuk több dologban szinte modernnek mondható. Legyőzésük, minthogy eszméről van szó, fegyverrel nehéz, de az a hadsereg, amelyik első sorban szállt ellenük fegyverbe, az ő eszközeikkel szállt velük szembe: a szegénység fegyverével, és az alázatos felebaráti szereteten felépülő egyenlőség erejével. Nem részletezzük tovább a kérdést, mert messze vinne bennünket azon az uton, amelyik létjogosultságot adott Assisi Szent Ferenc mozgalmának és Szent Domonkos szerzetének. Kolduló rend mindegyik. Szegény elégedetlen emberrel találkoztak, megmutatták saját, önként vállalt szegénységüket. Szenvedő embert láttak, megmutatták neki a szenvedő Krisztust, akinek a szenvedéséhez talán mégsem volt fogható a szegények szenvedése. És a nép megértette a mozgalomban rejlő reális értékeket. Szent Ferenc és Szent Domonkos fiait „barátainak" tekintette. Hazánkba Szent Domonkos rendje 1221-ben jutott el, még Szent Domonkos életében. Maga Szent Domonkos már régebben tervezte a kunok megtérítését, akkor, amikor a kunok még hazánkon kívül éltek. A pápa más földön használta fel előbb Szent Domonkos erejét. Sürgősebb problémákat kellett megoldania Dél-Franciaországban. Tervét azonban nem ejtette el a Szent élete végéig. Már a rend provinciái közé számítja Magyarországot akkor, amikor itt még egy dominikánus sincs. Erre a kunok megtérítésének hazánkból kiinduló tervén kívül azért is volt oka, mert nálunk is volt forradalmi megmozdulás, társadalmi és vallási elégedetlenség és tévelygés. Különösen hazánk déli tartományaiban és a déli határvidéken. Magyarországi Pál, a dominikánussá lett bolognai jogtudós, Szent Szádokkal és három más társával indult a magyar föld meghódítására. Győr volt az első szállóhelyük. Arról nincs adatunk, hogy ekkor itt alapítottak volna már rendházat, de három növendék, három győri fiú csatlakozott hozzájuk, mert az általuk hirdetett eszme megfogta őket. Most már nyolcan folytatták útjukat Fehérvár felé, és ott már alapítottak rendházat is. A mozgalom erejét legjobban talán az mutatja, hogy