Lovas Elemér szerk.: Győri Szemle 9. évfolyam, 1938.

Szemle cJmdalmi Szemle. Dr. JENEY FERENC a győri Széchenyi-tér 1617. évi képét ismertette a városi telekkönyv alapján a Dunántúli Hirlap 1939. aug. 6., 13. és 20.-i számában. Nem elégszik meg az egyszerű adatfelsorolással, helyrajzközléssel, hanem az akkor élő polgárság személyi, rokoni adataira is kitér, tárgyal a nemzetiségi kérdésről és bőven ír a tőzsérekről. írása „lelkes" írás. Hiányt érzünk írásában a tér Szent László Király-utca és Kazinczy-utca közé eső oldalának ismertetésénél. Ismerjük azokat a nehézségeket, amelyek előidézik hiányérzetünket. De tudjuk azt, hogy éppen ez a térfront vár kutatóra, mert bizonyos, hogy itt a Széchenyi-tér mai felületén is állott egy házsor a mai házsorral szemben. Az alapfalak és pincék néhány évvel ezelőtt szem elé kerültek. Ez a házsor, — sejtésünk szerint i— 1598—1617 között épült és szűnt meg. Az erre vonatkozó adatokat azonban még fel kell kutatnunk. L. E. JEDLIK ÁNYOS hétszázoldalas életrajzát Ferenczy Viktor a Szent Benedek rendi kat. Czuczor Gergely gimnázium 1938—39. évi Évkönyvében fejezte be. Szerencsés gondolat volt, hogy ő nyúlt a kérdéshez, és szerencsés volt az író is abban, hogy Jedlikben mindent jegyezgető tudós élete és működése tárult fel előtte. Az életrajz hihetetlen pedantériával kiterjedt minden kérdésre, ami csak felvetődhetett Jedlikkel kapcsolatban. A tudományos szakirodalom magyar műszavainak Jedlikkel kapcsolatos eredetére és a Jedlik korabeli fizikai irodalom minden kérdésének felkutatására fordított fáradozását említjük csak. Hisszük, hogy más nem tudott volna ennyi fáradtságot, munkát áldozni egy életrajz megírására. Tudjuk, hogy más nem tudott volna ennyi szeretettel és szaktudással Jedlik zseniális lelkébe belemerülni. Jedlik Ányos életét és munkásságát csak Ferenczy Viktor ismertethette. L. E. BAY FERENC Dr., A VÁROSI KÖZKÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE című kiadványban munkatársaival, Lengyel Alfréd dr. tb. főkönyvtárossal és Jeney Ferenc dr. tb. alkönyvtárossal összefogva beszámol a győri városi közkönyvtár alapítása óta lefolyt negyven év munkájáról, küzdelméről, sikeréről. Ügy érzem, hogy Janus arca áll előttem, de a kettős arc nem a mult és a jövő figyelőjé-é elsősorban, hanem a kívülről látható, mindenki által megfigyelhető hétköznapok munkájá-é, illetve egy könyvtár belső életének idegenek előtt elrejtett arca. Szerencsésnek tartom, hogy ez a befelé néző arc bővebb ismertetést kapott, mint a mások előtt is feltűnő