Lovas Elemér szerk.: Győri Szemle 9. évfolyam, 1938.

XVII. &zázadAell muç^a^ni/^Iaa teoelek í^yJov $zah. kiv. viá fú s LtalUá^álxáL (Bevezetés. Győr város 1943-ban ünnepeli 200 éves jubileumát annak a korszak­alkotó eseménynek, hogy felszabadulva a káptalan földesúri joghatósága alól, Mária Terézia királynőnk jóvoltából a szabad királyi városok sorába emelkedett. Ebből az alkalomból a város vezetősége tervbe vette Győr újabb monográfiájának megírását és ennek előmunkálataként, valamint vele párhuzamban a Győrre vonatkozó s még eddig ismeretlen forrásanyag­nak feldolgozását és sorozatos kiadását. E sorozat egyik láncszeméül szántam jelen munkámat, mely a város levéltárában őrzött XVII. század­beli magyarnyelvű leveleket foglalja össze. A leveleket főként a Dunántúlon fekvő városok és községek (pl. Ko­márom, Óvár, Tolna, Újvár stb.) elöljáróságai, méltóságai, földesurai küld­ték Győr város tanácsának, vagy főbírájának, bár távolabbi városok nevei (Kecskemét, Nyitra, Nagyszombat) is előfordulnak a gyűjteményben. A le­veleket küldő hatóságok, magánszemélyek mindig személyes megbízott­jaik útján juttatták el leveleiket rendeltetési helyükre. Innen származik tulajdonképpeni nevük: Litterae Missiles (= küldött levelek.) Miután az anyag kiválasztásánál a főszempont az volt, hogy magyar­nyelvű legyen, a levelek tartalmilag természetesen a legkülönbözőbb ügyekre vonatkoznak. A 47 levél közül a legtöbb pénzkövetelések behaj­tásáról, adósság-törlesztésekről szól, de vannak közöttük peres ügyekre, állat- és borvásárlásokra, a jobbágyi viszonyból eredő vitás kérdésekre, a céhjogokkal való visszaélésekre, vámkiváltságokra stb. vonatkozó leve­lek is, sőt egy-két levél szövegéből a török hódoltság bajai, keservei is kiérezhetők. Munkám kiadásával kettős célt kívántam szolgálni: adalékot nyúj­tani 7. egyrészt a történészek és helyi kutatók számára városunk életének e korszakához, 2. másrészt a nyelvészek részére, amennyiben az anyag feldolgozásánál szigorúan ragaszkodtam a szöveg betűhív kiadásához, még az írásjelek tekintetében is. Evégből, miután az ehhez szükséges különleges betüanyag nem állt a nyomda rendelkezésére, az egyes levelek végén jegy­zet alakjában fűztem a szöveghez az írásjelekre vonatkozó megjegyzéseket. Itt csupán annyit említek meg, hogy a levelekben alkalmazott vastagabb szedésü s betűk mindenkor német ^-t jelentenek. Nem mulaszthatom el, hogy e helyen meg ne emlékezzem a hála és köszönet szavaival dr. Lovas Elemér bencés tanár úrról, aki fáradhatatlan készséggel állott mindenkor segítségemre az anyag sok vesződséggel járó összeolvasása és feldolgozása folyamán. Szerény munkámat abban a hitben bocsátom útjára, hogy kiadásával talán hasznos célt szolgáltam, amidőn a kutató fáklyájával egy újabb zugát világítottam meg városunk homályba burkolt múltjának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom