Lovas Elemér szerk.: Győri Szemle 9. évfolyam, 1938.
szonylatban is, az összeség céljáért való munkában is. A valóságban tapasztalt különbségek csak a munkamegosztás és a muli hagyományainaK elkerülhetetlen következményei. A papság az isteni kegyelem közvetítőjeként, továbbá az emberiség tanítójaként és nevelőjeként a lelki és Szellemi vezetés terén küzd Isten földi országában az egyetemes szent célért. A nemesség fegyveres erővel szolgálja, mikor védi a hitet és az összeség létét és biztonságát; ezért életét áldozza, — ezért kap a királytól földbirtokot is, — más terhet azonban nem visel. A városi iparos elem, amennyiben számba jött, az összeség ellátását, az élethez szükséges ipari termékek előállítását végzi, és az állami közösség fenntartásához adójával is hozzájárul. A földmíves és szolgaelemek az élelmiszert termelik a többiek számára. Ilyenformán mindenki beletartozik valamilyen társadalmi tagozatba. Az egyesek és a társadalmi rétegek, — magasabb fejlődés fokán a rendek, — továbbá az államok helyét a közösségben az isteni gondviselés jelölte ki. De köteles is mindenki ebben a körben a ráváró kötelezettségeket az összeség, — az államokba és Egyházba csoportosult emberiség, — javára, jókedvűen és szívesen teljesíteni. A lélek tisztasága, a megelégedettség és a kötelességteljesítés tudata tesz már itt a földön mindenkit boldoggá, és polgárává a Respublica Christiana-nak, illetve a Civitas Dei-nek. 7 ) Mindezek fejében az államhatalom, illetve az egyetemes közösség kötelessége, hogy Isten földi országának minden polgárát megvédje a kívülről jövő támadások ellen, biztosítsa a megélhetési és egyéb kenyérgondok veszélyeiben: secundum conditionem suam, állapotához mérten, tehát a társadalmi réteg és az egyén igényeinek figyelembe vételével, mint azt később Aquinói Szent Tamás kifejezte. Az egyetemesség kötelessége végül, hogy tagjait az Egyház és az Isten kegyelméből uralkodó charizmatikus király fennhatósága alatt elvezesse az örök üdvösségre. Ennek az óriási, még a mi korunkat is forradalmi erőkkel megrázkódtató tervnek a megvalósítása Szent István korában Győrött is munkára hívta a királyt. Erős jobbja biztos fogással nyúlt a legnehezebb problémákhoz. Győr vára és környéke vármegyei szervezetével az anyagi erőket volt hivatva a szent cél érdekében munkába állítani. A győri püspökség és a pannonhalmi apátság a lelki javak gondozására kapott a Szent királytól megbízatást. Útmutatóként azonban mindenkor figyelnie kellett minden szervezetnek a Szent Jobb irányítását. És ezt nyugodtan tehették, mert az Isten kegyelme irányította azt a Jobbot. És most ebben a kegyelmi évben újra eljött közénk a Szent Jobb, hogy megmutassa ismét a kibontakozás útját, a tévedéstől mentes helyes utat. 7 ) Martin, i. m. 373-4. 1.
