Lovas Elemér szerk.: Győri Szemle 9. évfolyam, 1938.

96 A Győri Szemle szerkesztőjének felhívása a közönséghez. beállítani. A középen álló szemlélő szeretné kézen fogni a két, harcban álló generációt, az apát és a fiút, és szeretné a két kezet egymásba akasztani szent munkaközösségre. Szeretné a fiatalokkal megértetni azt, hogy nincs egészséges, szebb jövő a mult értékei nélkül; az öregekkel meg azt, hogy az élet örökös mozgás, fejlődés, dinamika. Ez a folyton érvényesülő erő elsodorja azt, aki útjában áll; de eltiporja a gyökértelen kísérletezőt is. A GYŐRI SZEMLE szeretné ezt a közbenálló szerepet betölteni. Foglalkozik a múlttal, elsősorban Győr és környéke múltjával. De a modern problémákról is tájékoztatni akarja olvasóit. Építő munkát akarunk, nem harcot. Űj eszmék világánál lesz módunk látni a multat, hogy kivehessük belőle a ma is használhatót. Alapot akarunk adni a modern eszméknek, még hozzá keresztény magyar alapot. Nem politizálunk, de becsületes felkészültséggel és tudományos módszerrel letárgyalunk mindent, amire csak szüksége lehet a hazának. Szemünk előtt azonban ilyenkor is a minket közvetlenebbül érdeklő győri és győrvidéki problémák állanak. Szociális, gazdasági, közegészségügyi, történelmi és irodalomtörténeti stb. érdeklődést akarunk kelteni és kiszolgálni. írói gárdánk van, abban nincs hiány. De ez az írói «garda szeretné azt \is, ha írásait elolvasnák. Egy folyóirat nem elégedhetik meg azzal, hogy néhány évtized múlva csak a művelődéstörténet foglalkozzék vele, azzal a megállapítással, hogy ilyen folyóirat is volt, de ez érdeklődés és előfizetés hiányában megszűnt. Az érdeklődés foka teszi lehetővé, hogy folyóiratunk jövő, X. évfolyamában pontosan megjelenhessék negyedévenként, pontos időben. Az érdeklődés nagyobb foka azt is lehetővé teszi, hogy évenként ötször, esetleg hatszor, vagy ha kell tízszer kerüljön az olvasók elé, amint azt annakidején, az alapításkor, a Győri Szemle szerkesztői tervezték is. Eddig az ideig a terv csak terv maradt. Kevés volt az érdeklődés, kevés a munkatárs. Mert ma nemcsak az előfizetés kivan tőlünk áldozatot, hanem az író is áldozatot hoz. Senkisem hinné, hogy íróink nagy része ma ingyen dolgozik, különösen a vidéki folyóiratoknál, pedig ez így van. De mégis különbség van a két áldozathozatal közt. Az előfizető kap ellenértéket pénzéért, az író ezzel nem dicsekedhetik. De szeretnénk ezen is változtatni. Szeretnénk, hogy az író is lássa fáradozása megbecsülését, hiszen neki magának minden kis szolgálatot meg kell fizetnie. A fentebbiek megfontolására kérjük a Győri Szemle olvasóinak táborát és kérjük támogatásukat, ha terveinket támogatásra méltónak ítélik. Győrött, 1938. nov. 15. Lovas Elemér bencés tanár, a Győri Szemle szerkesztője.