Gálos Rezső szerk.: Győri Szemle 8. évfolyam, 1937.

4-6. szám - Lovas Elemér: A győrvidéki régészeti kutatás és gyűjtés története. II., befejező közlemény

kat a régiségeket, amelyek ismertetésére elég erőt éreztek magukban. Ezen a téren nagy nehézségekkel kell megküzdenie a vidéken élő régésznek, mert a szakkönyvtárak hiánya megköti kezét; azok meg, akiknek módjukban volna az ezen a téren felmerülő nehézségeket elháríítani, gyakran szükkeblűek és megközelíthetetlenné teszik a kezükön levő szakkönyveket. Ásatások az utóbbi évtized folyamán Győr különböző pontjain, különösen azonban az új temető bejáratánál előkerült római temetőben folytak. Már egy évvel előbb, 1925-ben megkezdődtek kutatásaink Bágyogon a gyürhegyi népvándorláskori temetőben, és folytak 1926-ban is. 1926—27-ben Kisárpás római telepe adott alkalmat kisebb méretű feltáró munkára. Ennek az utóbbi ásatásnak eredményeként volt véglegesen megállapítható, hogy a rómaiak győrkörnyéki Mursellája itt terült el. A kisárpási kutató munkát Paulovies István egy. m. tanár, a Nemzeti Múzeum ig. őre vezette. 1926" februárjában intézetünk igazgatósága államsegély kiutalásáért a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz fordult. A minisztérium a Nemzeti Múzeum főigazgatóságától kért szakvéleményt, viszont a főigazgatóság arra vonatkozóan kért tájékoztatást tőlünk, hogy a kért államsegélyen hol és kinek a vezetése alatt kezdődnék meg a kutatás. Győr közvetlen szomszédságában fekvő helyeket jelöltünk meg, mint olyanokat, amelyek mindegyikén sikeres ásatások volnának kezdhetők. Az ásatások múzeumunk vezetése alatt folytak volna. Előterjesztésünkre novemberben érkezett meg a válasz, hogy fedezet hiányában államsegélyt nem kaphatunk. így aztán újra csak belső munkát tudtunk folytatni. Ennek egyik, elég jelentős része a régészeti előadásokra esett. Előadásainkat a győri szabadegyetem keretében, majd a győri Kisfaludy Irodalmi Kör ülésein tartottuk. Sokat jelentett e nemű munkánkban az a szervezkedés, melyet egy lelkes csapat indított meg, mikor egy táborba gyűjtötték mindazokat, akik Győr város múltjáért és kultúrájáért lelkesedni tudtak. Győr barátainak nevezték magukat és nem elégedtek meg a lelkesedés hangoztatásával, hanem a tagoktól aktiv tevékenységet vártak. Ebből a körből indult el a Győri .Szemle létrehívás árak eszméje is. A Győri Szemle aztán lehetővé tette a régészeti tárgyú előadások és tanulmányok megjelenését is. A nehéz gazdasági viszonyok közt nagyjelentőségű volt ennek a folyóiratnak a megindítása, hiszen a régészeti szakfolyóiratok évenként, sőt néha másfélévenként is alig jelentek meg és mindig az egész ország régészeti eredményeiről számoltak be. így aztán megesett, hogy egyik-másik vidék régészeti eredményeinek összefoglalása ott hevert a szerkesztőségben és várta a következő évi szakfolyóirat megjelenését. A nehézségek azonban még így is nagyok voltak. Ezért igyekeztünk az eddig gyűjtött leletek körül tájékozódást szerezni. A vármegyei hatóság 1925 folyamán egy rendeletben