Gálos Rezső szerk.: Győri Szemle 8. évfolyam, 1937.

4-6. szám - Lovas Elemér: A győrvidéki régészeti kutatás és gyűjtés története. II., befejező közlemény

gészeti gyűjtemény 1888-ban került szétválasztásra. 1888-ban készült el a gimnázium mai épülete. A régiségtár a földszinten egy n agy hatablakos termet kapott. A falak mellé és a terem közepére kerültek a tároló szekrények, de a helyiség szűk volta csak raktárszerű elhelyezést engedett meg. A múzeum nagyterméből nyiló kisebb háromablakos szobát sohasem vette igénybe a múzeum, pedig ez is a múzeum céljaira készült. A pincében ugyanakkora helyet szántak a múzeumnak, mint a földszinten. Ide azonban csak a feliratos kövek és kevéshbé mutatós téglák kerültek. A múzeumnak ajándékozott céh­zászlók és könyvek a második emeleti toronyszobában nyer­tek elhelyezést, majd a székház ú. n. hosszúkórusán gyűjtöt­ték össze őket. A betörések ellen és a tűzveszély elkerülésére is történ­tek intézkedések. A gimnázium Iskola-köz felé eső homlokza­tán, a múzeum két szélső ablaka mellett villanylámpa égett, és az éjjeli őrszolgálaton járó rendőr köteles volt itt különösebb ellenőrzést gyakorolni. Az iskolaszolgát revolverrel fegyverez­ték fel, lakásába riasztócsengőt szereltek, mely az ajtó nyitá­sára riasztójelet adott. Az ajtószárnyakat 1900-ban vasleme­zekkel burkolták és vastáblákat kaptak az ablakok is. Ez utóbbi berendezés már a tűzveszély megakadályozására, nevezetesen a kívülről fenyegető beégés megakadályozására szánt intéz­kedés volt. Múzeumunk már korábban is részt vett kiállításokon, így az !870-es évek elején a pozsonyi régészeti kiállításon és a bécsi világkiállításon. Börzsönyi idejében három nagyobb ki­állításon vettünk részt. Leggazdagabb anyaggal természetesen az 1896. évi budapesti ezeréves kiállításon álltunk a nyilvános­ság elé. De nem hiányoztunk az 1900. évi párisi kiállításról és az 1910. évi bécsi vadászkiállításról sem. Ezek a ki­állítások lettek beszédes bizonyságai annak, hogy az a cél, me­lyet már Rómer elérni óhajtott, végre megvalósult. A győri és győrvidéki régészeti leletek hatalmas gyűjteménye már nem­csak az iskolai szemléltető oktatás céljait szolgálta, hanem őrizte mindazt, amit a régmúlt idők műveltségéből a föld meg­őrzött számunkra, és onnan újra napvilágra került. 5. Börzsönyi Arnoldot súlyos betegsége hosszabb időre ágyhoz kötötte. A pannonhalmi főapát úr még az'ő életében helyettest állított a múzeum élére. 1918 — 19-ben Parcsami Hen­rik látta el a múzeumőri teendőket helyettesi minőségben. 1919-ben Kalmár Gusztáv lett Börzsönyi helyettese, majd Börzsönyinek 1920. május 4-én bekövetkezett halála után 1922 nyaráig a múzeum őre. Kalmár Gusztáv alatt történt meg először, hogy a régiségtár őrzésében is különvált a természet­rajzi gyűjteménytől. À kutatás számára azonban nehéz, még a háborús évek­nél is nehezebb évek voltak ezek, a forradalmat követő évek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom