Gálos Rezső szerk.: Győri Szemle 8. évfolyam, 1937.

4-6. szám - Lovas Elemér: A győrvidéki régészeti kutatás és gyűjtés története. II., befejező közlemény

gészeti gyűjtemény 1888-ban került szétválasztásra. 1888-ban készült el a gimnázium mai épülete. A régiségtár a földszinten egy n agy hatablakos termet kapott. A falak mellé és a terem közepére kerültek a tároló szekrények, de a helyiség szűk volta csak raktárszerű elhelyezést engedett meg. A múzeum nagyterméből nyiló kisebb háromablakos szobát sohasem vette igénybe a múzeum, pedig ez is a múzeum céljaira készült. A pincében ugyanakkora helyet szántak a múzeumnak, mint a földszinten. Ide azonban csak a feliratos kövek és kevéshbé mutatós téglák kerültek. A múzeumnak ajándékozott céhzászlók és könyvek a második emeleti toronyszobában nyertek elhelyezést, majd a székház ú. n. hosszúkórusán gyűjtötték össze őket. A betörések ellen és a tűzveszély elkerülésére is történtek intézkedések. A gimnázium Iskola-köz felé eső homlokzatán, a múzeum két szélső ablaka mellett villanylámpa égett, és az éjjeli őrszolgálaton járó rendőr köteles volt itt különösebb ellenőrzést gyakorolni. Az iskolaszolgát revolverrel fegyverezték fel, lakásába riasztócsengőt szereltek, mely az ajtó nyitására riasztójelet adott. Az ajtószárnyakat 1900-ban vaslemezekkel burkolták és vastáblákat kaptak az ablakok is. Ez utóbbi berendezés már a tűzveszély megakadályozására, nevezetesen a kívülről fenyegető beégés megakadályozására szánt intézkedés volt. Múzeumunk már korábban is részt vett kiállításokon, így az !870-es évek elején a pozsonyi régészeti kiállításon és a bécsi világkiállításon. Börzsönyi idejében három nagyobb kiállításon vettünk részt. Leggazdagabb anyaggal természetesen az 1896. évi budapesti ezeréves kiállításon álltunk a nyilvánosság elé. De nem hiányoztunk az 1900. évi párisi kiállításról és az 1910. évi bécsi vadászkiállításról sem. Ezek a kiállítások lettek beszédes bizonyságai annak, hogy az a cél, melyet már Rómer elérni óhajtott, végre megvalósult. A győri és győrvidéki régészeti leletek hatalmas gyűjteménye már nemcsak az iskolai szemléltető oktatás céljait szolgálta, hanem őrizte mindazt, amit a régmúlt idők műveltségéből a föld megőrzött számunkra, és onnan újra napvilágra került. 5. Börzsönyi Arnoldot súlyos betegsége hosszabb időre ágyhoz kötötte. A pannonhalmi főapát úr még az'ő életében helyettest állított a múzeum élére. 1918 — 19-ben Parcsami Henrik látta el a múzeumőri teendőket helyettesi minőségben. 1919-ben Kalmár Gusztáv lett Börzsönyi helyettese, majd Börzsönyinek 1920. május 4-én bekövetkezett halála után 1922 nyaráig a múzeum őre. Kalmár Gusztáv alatt történt meg először, hogy a régiségtár őrzésében is különvált a természetrajzi gyűjteménytől. À kutatás számára azonban nehéz, még a háborús éveknél is nehezebb évek voltak ezek, a forradalmat követő évek.