Gálos Rezső szerk.: Győri Szemle 8. évfolyam, 1937.
1-3. szám - Lovas Elemér: A győrvidéki régészeti kutatás és gyűjtés története. I. közlemény
lett feltétlenül szerepet játszott a szép tárgyak élvezésének és birtoklásának a vágya is. Idő multával a szépséghez hozzájárult a szobor régisége és ez a körülmény növelte értékét. Az a gyüjtőtevékenység, mely a britt-múzeum anyagát összehordta, már az ókori Rómában is megállapítható. Közismert történeti esemény Korinthus elfoglalása. A Kr. e. 148 — 146 közt folyó harcok eredménye a hódításon kívül az lett, hogy a győztes hadvezér, L. Mummius konzul, a mellett, hogy Korinthus városát feldúlta és sok műemléket megsemmisített, ezrével rakatta hajóra, illetve kocsira a görög szobrokat és vitette Rómába. Még nem a tudományos cél vezette tetteiben, amint a Kis-Ázsiában történt hasonló műkincsrablásban sem ez nyilvánult meg. De élvezni tudta és akarta Róma a szépet, és ezért hazahordatta a szebbnél-szebb görög alkotásokat. A szép élvezésén kivül a dicsőség jeleiként is kerültek Rómába műkincsek. Egyptomból sok más mellett kisebb-nagyobb piramisokat vittek át Rómába a császárok. Augusztus császárról jegj/ezték föl, hogy Kleopátra legyőzése után mindössze csak egy hyalith-vázát vitt magával. Nagyértékű, ritkaságszámba menő váza volt az, és feltétlenül a gyüjtőszenvedély vezette, mikor ezt, a legértékesebb tárgyat vitte csak magával. A gyűjtés másik iránya a kincsgyüjtés. A különböző korok más-más módon igyekeztek a nemesfémet összegyűjteni és megőrizni. Volt idő, amikor edényeket, máskor ékszereket készítettek az aranyból és ezüstből és így tárolták a vagyont. Leggyakrabban azonban mégis pénzalakban gyűjtötték a nemesfémet. Ez természetesen még nem jelenti azt a gyűjtést, amely bennünket érdekelhet, bár az így gj r üjtött kincs gyakran földbe került, mi ráakadunk és egyszerre többet jelent egyszerű arany- vagy ezüstleletnél, mert a pénzek kora olyan eseményekről ad hirt nekünk, amelyek kényszerítették az egykori gazdát arra, hogy vagyonát a földbe ássa. így jutott hozzánk 1876-ban Csanakról egy 203 db-ból álló ezüst-pénzlelet. A pénzek a 15—16. századból valók. 1891-ben Bakonypéterden 5368 római pénzt találtak. 1896-ban Mérgespusztán több száz 3. századi római ez istpénz kerü t elő. 1906-ban Deáki és Tüzestelek földjéből 13. századi bécsi filléreket kaptunk. Legérdekesebb és legbeszédesebb azonban az 1915. szept. 3-án Győrött talált pénzgyüjtemény volt. Ennek érdekessége épen az, hogy az egybegyűjtött anyagból 764 db császárkori pénz mellett 73 db köztársasági ezüst fordult elő. Az ezüstpénz a földbekerülés idején, Hadrianus császár uralkodásának utolsó évében sem volt értékpénz. A köztársasági pénzek és a császárság kezdetéről való pénzek tehát az elrejtéskor csak ezüstsúlyuk szerint való értéket képviseltek. De épen ez a tény árulja el, hogy ekkori tulajdonosuk nemcsak pénzkincset akart gyűjteni, hanem bizonyos szempontból már numizmata volt. A régi, forgalomból kiment pénzeket más érdeklődéssel is nézte, nemcsak az ezüstöt értékelte bennük. Hasonló termé-
