Gálos Rezső szerk.: Győri Szemle 8. évfolyam, 1937.
4-6. szám - Klempa Károly: Goldmark Károly győri szereplése 1849-ben
azonban annál jobban katonazenéjük, amely nagyrészt fafuvókból állott. »Ezek a lágyhangú hangszerek csak nemzeti dalok játszásával kelthettek a katonákban meleg érzéseket a honi talaj iránt, nem pedig lelkesedést, mint pl. a Rákóczyvagy Radetzky-induló « — jegyzi meg Goldmark emlékirataiban. Több keresni valója, e kellemetlen kaland után, sem neki, sem a társulatnak nem volt Győrött. Különösen, mióta kitudódott, hogy a zenekar állandóan hazafias magyar dalokat játszott s jutalomelőadást rendezett a sebesült honvédek részérc. Az igazgató a szinházat bezárta, pénzt már nem adott s kijelentette, hogy mindenki menjen, amerre lát. Goldmarknak útlevelét is láttamoznia kellett. Az állomásparancsnok szerencsére nem volt a tisztek között, csak az az ezredes, aki tegnap még olyan röviden akart végezni vele. Jól megnézte, aztán tovább ment Goldmark, már csak azért sem maradhatott itt, mert József bátyjának, akit közben a kremsieri birodalmi gyűlésbe beválasztottak, barátaival együtt menekülnie kellett. Gyanúba fogták ugyanis, hogy része volt Latour hadügyminiszter meggyilkolásában. Ha az ezredes meghallotta volna a Goldmark nevet és megtudta volna, hogy ez a halálraítélt Goldmark József képviselő öccse, semmi sem mentette volna meg a haláltól. Amidőn a helyettes állomásparancsnok az útlevelek átnézésénél nevét megkérdezte, az ezredes hirtelen kinézett a szomszédos szobába s ez mentette meg. 17 ) Mindenből kifogyva, pénz nélkül baktatott gyalogszerrel, hegedűjével hóna alatt a szinházi poggyászszekér után hazafele — a csatatéren át. A szétrombolt hidak miatt csak nagy nagy kerülővel, 36 órás út után érkezik a Fertő közelébe. Még egy kis erdő s amikor az utolsó fatörzseket is elhagyta, kitárult előtte lent a völgyben otthona, a békés és háborútól megkímélt csendes kis falu, füstölgő kéményeivel, nádfedeles házaival, amelyeket az esti pír bearanyozott. Szinte elbűvölve megállt, lelki szemei előtt a kedves gyermekkor száz meg száz élménye vonult el újra, elővette hegedűjét s mintha isteni ihlet szállta volna meg lelkét, elkezdett játszani, ábrándozni hangszerén. Talán hálaimát zengett az Egek mindenható Lírának, aki ez alkalommal is kimentette a súlyos bajból. Klempa Károly. Menetiránya Hecse-puszta volt, majd Banára mentek át, ahová időközben a főhadiszállást is áttették. 17 ) Klempa Károly; Goldmark Károly hadiélménye Győrött. Zalavármegye, 1931. X. 31.
