Gálos Rezső szerk.: Győri Szemle 8. évfolyam, 1937.

4-6. szám - Klempa Károly: Goldmark Károly győri szereplése 1849-ben

teljesen rendbe jöjjön és Schlick gróf vezérlete alatt felkészül­jön a harcra, elsősorban Győr város ellen. 7 ) A császár június 26-án már Óvárott termett, hogy jelen legyen az ütközetnél. A lovasság Rábapatona felől Szabadhegy irányában támadt, csakhogy a parancsot nem tudta teljesíteni, mert a hidakat a mocsaras területen lebontották. Haynau főhadiszállása Lébény volt, melynek közelében táborozott a Panyutine orosz tartalék­hadosztály is. Báró Reischach tábornok június 28-án délelőtt Abda felől megközelítette a Rábcát, a szigetközi oldalról pedig Lichten­stein Ferenc hg. csapatai támadták a várost. 8 ) A győriek már napokkal előbb sejtették a bajt, sőt hal­lották is a távoli lövöldözést a püspökerdő felől. Ez a lovas­előőrsöktől származott. Az izgalom egyre fokozódott. Egy­szerre csak heves ágyúdörgés keltette fel a lakókat az ágyuk­ból. Június 28-ika volt. A csata elkezdődött. Ezen a napon Goldmarknak különös kedve támadt puska­port szegolni s mivel a színházban nem volt dolga, csupa kí­váncsiságból felment barátaival a városi tűztoronyba (a mai Baross-úton), hogy felülről a terepet megszemlélje, azonban néhány villogáson kivül nem látott semmit. Közben magyar tisztek jöttek fel a toronyba s így távoznia kellett. Ekkor azonban olyan izgalom fogta el a kis társaságot, hogy elhatá­rozták: kimennek a határba, egészen a magyar ágyuk mögé. Eleinte igen vígan voltak, hiszen nem láttak semmit. A déli nap melegen sütött. Egynéhány sebesültet szállítottak be a vá­rosba, távolban halk ágyúmoraj. Ez volt az egész! De egyszerre csak golyók sűvítése ijesztette meg a ki­rándulókat. Egy kis gyermek libákat terelt maga előtt nyugod­tan, mintha láthatatlan őrangyal védte volna. Az ellenség gyorsan közeledett. A város legszélső házaiban (a ma Cigány­laposon) cigányok laktak. Ezek egykedvűen szedegették ösz­sze a fáradt golyókat kunyhóik előtt. Néhány percre rá Gold­mark megpillantotta az osztrák 6-os vadászok előőrsét. A há­zak mögött lopózkodtak előre s oly ügyesen tartották tűz alatt a külvárost, hogy Schlick emberei részint úszva, részint a pusztuló hidon már a másik partra jutottak. 9 ) Ideje volt, hogy Goldmark is visszatérjen a városba. Alig érte el a baráti kör a város határát, máris robogtak utánuk a visszavonuló magyar ütegek. Most látta csak Gold­7 ) Ezt a pozsonyi főhadiszálláson határozták el május 11-én Ferenc József elnöklete alatt. Kitűnő és megbízható leírását kapjuk az egész hadjáratnak Ale­ínann és Straub Kriegerische Ereignisse in und bei Raab c. 1902-ben megjelent müvében. (87 —107 1.) Ramming, Haynau vezérkari főnökének Sommerfeldzug cimű műve is meglehetősen tárgyilagos. 8 ) Lugosy István: Győr és vidéke 1848—49-ben. Győri Szemle. 1931. 79. I. 9 ) L. Gelich Richárd leirását, amelyet Szávay Gyula ma már elavult mono­gráfiájában röviden közölt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom