Gálos Rezső szerk.: Győri Szemle 8. évfolyam, 1937.
1-3. szám - Jenei Ferenc: A középkori magyar irodalmi műveltség nyomai Győrött
megállapítani azt, hogy 1500 előtt már Győrött voltak-e, Egy-két darabnál valószínű, de jórészük Náprághi Demeter püspök és utódai könyvtárából, a 17. században került a székesegyház tulajdonába. A 13. század második felében itt megtelepedett két kolduló szerzetesrend, a ferences- és domonkos-rendi kolostor életére vonatkozóan kevés adatunk van. Ez a két szerzetes.iáz a török háborúk idején elpusztult, lakosai elköltöztek, könyvei, irásai megsemmisültek, az épületek romjait pedig szétbontották és köveiket a vár falába építették. Tudjuk mégis azonban azt, hogy a .magyar kódexirodalom kialakulásában jelentős observans mozgalom itt is éreztette hatását. A ferenceskolostorban marianusok éltek. 1448. június 25-én Carvajal bíboros, pápai követ elvette tőlük a kolostort és a salvatorianusoknak adta. Akkor sikerült ezt az intézkedést, melynek végrehajtásával az esztergomi érseket bízta meg, elodázni. Mátyás 1490-ben ismét vizsgálatot rendelt a kolostor ellen, de ezt a király halála miatt nem foganatosították. 16 ) Az ismételt támadások ellenére a kolostor életének folytonossága meg nem szakadt. Az Igali Fábián provinciális által megindított reformok, melyek a szerzetesi élet szigorítását célozták, Győrött is eredménnyel jártak. A ferences rendtörténet tanúsága szerint ez a kolostor több kiváló vezetőegyéniséget adott a magyar ferences rendtartománynak, A ferencesek mellett értékes munkát végeztek a domonkosok. A város polgárai szoros kapcsolatban voltak velük, ügyes-bajos dolgaikban szívesen kikérték tanácsaikat, segítségüket. Iskolájuk magas nívója — a rendház tagja között állandóan több főiskolát végzett rendtag él — hozzájárult a város művelődésének emeléséhez. Kolostorukat a 15. század utolsó negyedében megújítják, ahonnan több nagytudású, egyetemet végzett szerzetes, sőt egy provinciális is kerül ki. 17 ) A két szerzetes-kolostor mellett a jeruzsálemi Szent János-lovagrendnek is van kolostora és fürdője Győrött. A Szent István vértanúról és Szent Benedekről nevezett templomok, plébániatemplomok voltak és valószínű, bár a források nem beszélnek róluk, mellettük ott volt az alsóbb néposztályok, a városi polgárság oktatója, a plébániai iskola is. És a város határában még ott állott a Szent Adalbertről nevezett győrhegyi prépostság temploma és a társaskáptalan székháza. Mindezek az intézmények kiegészítették azt a munkásságot, melyet ebben az időben a kultúra és a magyar irodalmi műveltség fejlődésének érdekében a székeskáptalan és a szerzetesrendek kifejtettek. 18 ) 16 ) Karácsonvi János id. m. 1. 173. 1. 17 ) Iványi Béla: A győri dominikánus rendház története. Bedy-Emlékkönyv. Győr, 1936. 18 ) Bedy Vince". A Szent Adalbert vértanú püspök tiszteletére alapított győrhegyi prépostság története. Győri Szemle, 1932. — Reiszig Ede: A jeruzsálemi Szent János lovagrend Magyarországon. II. rész. Bp., 1928. 69—74. 1.