Gálos Rezső szerk.: Győri Szemle 8. évfolyam, 1937.
1-3. szám - Jenei Ferenc: A középkori magyar irodalmi műveltség nyomai Győrött
lelkiségének alakulásához. A győri egyházmegyében is egymásután épülnek a bencés, ciszterci és premontrei apátságok, illetve prépostságok. Tárt szívekre talál itt kolduló szerzetesek, ferencesek és domonkosok hitbeli megújulást hirdető tanítása is. Nem véletlen az, hogy a Szent Domonkos küldetésében járó Boldog Pál mester első magyarországi tanítványait éppen a győri fiatalság köréből választotta. Boldog Pál mestert némely kutató a Héderváry-nemzetségből származtatja, tehát már származásánál fogva is, kapcsolatai lehettek Győrrel. 1 ) A kunok apostolának első, magyarországi állomása Győr volt és innen vitte magával első tanítványait. Az első magyar szentdomonkosrendű kolostor ugyan nem Győrött épül, de már 1260-ban működik és 1270-ben az a Péter a priorja, akinek Boldog Margit halála alkalmával látomásai voltak, amiről a Margit-legenda is megemlékezik.') A domonkosokat csakhamar követték Szent Ferenc fiai is, akik templomukat Szent Erzsébet tiszteletére építették és a rendház már 1250-ben custodia, a ferences rendtartomány egyik kerületének középpontja volt. 6 ) A 13. század második negyedében a győri egyházmegyét Gergely püspök kormányozta, aki a mohi csatában, királya oldalán harcolva esett el. Rogerius, a tatárdúlás krónikása » erkölcsben nemes és tudományokban jártas férfiú«-nak mondja. Az ő támogatása segíti a domonkos és ferences szerzeteseket letelepedésükben. Sajnos, az a szellemi és anyagi fejlődés, amely az ő kormányzása alatt érleli meg gyümölcseit, a tatárdúlás! követő időszakban megakad. Az ország pusztulását megörökítő Carmen Miserabile, a tatárjárás története is Győrött készül el. A tatár kivonulása után a pápa a lombardiai származású Rogerius váradi főesperest a győri székeskápta^nban, soproni főesperesnek nevezi ki. Szemtanuja volt a tatárjárás borzalmainak és győri kanonok korában írta meg azoknak történetét. 7 ) A tatárpusztítás után Győr a nyugat felé irányuló magyar támadások kiindulópontja és a háborús években ismételten súlyos csapások érik. Ekkor pusztul el székesegyháza, melynek alapjait még Szent István korában rakták le. A Pok-nemzetségből származó Omede püspök, az eredetileg lombard bazilika stílusában épített templomot korának francia eredetű román-gótikus átmeneti stílusában 1256-ban újjáépítette. 4 ) Rupp Jakab: Magyarország helyrajzi története. II. k. első fele 439. 5 ) Horváth Sándor: A Szent Domonkos-rend múltjából és jelenéből. Bp., 1916. — Iványi Béla: A guöri dominikánus rendház története. Bedy-Emlékkönyv. Győr, 1936. — Nyelvemléktár. VIII. k. 176. I. e ) Karácsonyi János: Szent Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig. I. köt. Bp., 1923. — Barcza Leander: A szentferencrendiek Győrött. Dunántúli Hirlap, 1928. — Németh Ambrus: Adalékok a szentferencrendiek győri kolostorának történetéhez. Győri Szemle, 1931. 7 ) Turchányi Tihamér : Rogerius mester Siralmas Éneke a tatárjárásról. Századok, 1903.
