Gálos Rezső szerk.: Győri Szemle 8. évfolyam, 1937.
1-3. szám - Jenei Ferenc: A középkori magyar irodalmi műveltség nyomai Győrött
A középkori magyar irodalmi műveltség nyomai Győrött. 1. Amikor » országépítő « Szent István királyunk a fejedelmi család birtokain fekvő Győrt püspöki székhellyé tette, meghatározta azt a szerepet, melyet városunknak a magyar művelődés történetében be kell töltenie. A püspök székvárosa és a káptalan székhelye már a kereszténység első századában, a térítés nagy munkája idején, szellemi középpont, ahonnan a térítő papság egy hatalmas országrész szellemi életét irányítja. A püspök székhelye római és avarkori romok között épült, azon a dombon, ahol a három folyó találkozásának ingoványos területén az ősember óta otthonra talált az emberi kultúra. Az első keresztény templom, a Modestus püspök korában felszentelt püspöki székesegyház és a papok házai javarészben a romok kőanyagából épüllek és a római Castrum akkor még többé-kevésbbé meglévő romjai között húzódott meg a püspök papjaival és a püspöki birtok kézműves népével. Amikor Győr művelődéstörténetének első fejezetéről beszélünk, a Káptalandombról, a székesegyház tövéből kell elindulnunk. Természetes, hogy az első századokban csak néhány évre és analógiákra vagyunk utalva, mikor a magyar irodalmi műveltség nyomait Győr szellemi életében keresni próbáljuk. A magyar püspöki kar tagjai az első századokban a magyar egyháziak legkiválóbbjai közül kerültek ki és szerencsénk van, mikor már 1049-ben Miklós győri püspök nevével találkozunk, aki a ímagyar irodalmi műveltségnek első győri munkása. Alakját jól ismerjük Kálti Márk krónikájából, neve ott szerepel a tihanyi Alapítólevélen is. A legújabb oklevélkutatók ezt a nevezetes nyelvemléket az ő kezeirásának tartják és megállapították róla, hogy a magyar latinbetűs helyesírásunk szabáZyait ő alkotta meg. 1 ) A magyar kereszténység e'ső századának végén, mikor könyvesnek nevezett Kálmán királyunk bölcs irányításával, a középkori írásbeliség homályban maradt századai után, a ma*) Schematismus Dioecesis Jaurinensis 1928. Szabady Béla: Series episcoporum. Győr, 1928. — Jalcubovich Emil : A tihanyi alapítólevél olvasásához. MNy. 1923—1924. — U. ő.: Adalékok legrégibb nyelvemlékes okleveleink és krónikáink íróinak személyéhez. MNy. 1924. — Melich János : Az 1055 i tihanyi oklevélhez. MNy. 1924. — U. ő.: Latinbetüs helyesírásunk eredete. Bp., l l ;34.
