Gálos Rezső szerk.: Győri Szemle 8. évfolyam, 1937.
9-10. szám - Gálos Rezső: Széljegyzetek Vörösmarty két ifjúkori alkotásához
Széljegyzetek Vörösmarty két alkotásához. I. A hűség diadalma. Vörösmarty első nagyobb epikus kísérlete A hűség diadalma volt. Keletkezésének időpontját elég pontosan megállapíthatjuk. Teslér László 1823. március 20-án levélben mond véleményt a Salamonról Vörösmartynak s bíráló megjegyzéseihez hozzáteszi: » óhajtom pedig második darabodat is minél előbb olvasni. « Hogy ez a második » darab « nem dráma volt, hanem epikus alkotás, az következő, augusztus 11-iki leveléből derül ki: 1 ) »Darabodat ismét elolvastam és ismét gyönyörködve olvastam; mást nem mondhatok felőle, egyéb azt, hogy itt-ott egy két hexametert (tollad nem jó) kivéve, 2 ) mely a folyásban gyenge, mert az ily darabban ez is fület sért, az egész darab r szép és jó. És én csak azt ( sajnálom, hogy a végre, a mire én szántam, egy kisség hosszú. Meg akartalak lepni s ezen darabodat 'Hebébe beiktatni. A darab hosszú és olt helyén nem áll, mert oda olyan hosszú darabokat sem ves!znek bé, mint az Aurórába. « A költemény egyelőre nemcsak a Hébéhen, hanem sehol sem jelent meg, kéziratát Vörösmarty 1825-ben barátjának, Stettner Györgynek ajándékozta s csak halála után, Minden Munkái 1864-iki kiadásában látott napvilágot. A post quemet tehát Teslér levele adja: 1823 március elején a munka mai formájában készen volt. Az ante quemhez forrásainak megösmerése vezet el. Az epikus alkotás címe alá Vörösmarty azt írta, hogy » Költemény a Vilii-rege szerint, a török háború idejéből «. Gyulai a jegyzetben hozzátette, hogy »a Vilii-mondák hatása alatt írta, de úgy látszik, hogy egyebet nem vett idegen forrásból, mint magát a Viliikről szóló hagyomanyt«. 3 ) »A viliimondák « emlegetése szinte félreértésnek látszott, mert ilyen mitológiai vagy népmesei hagyományt, mondát vagy épen regét a magyar múltból nem ösmertünk, viliikről azelőtt soha, sehol 1 ) Vörösmarty Emlékkönyve. Székesfehérvár, 1900. 158 —159. 1. 2 ) Hogy A hűség diadalmának versei között még gyenge hexameterek akadnak, azt Gyulai Pál is megemlíti. Vörösmarty összes munkái. 1884. (az alábbiak röviden ÖM.) VIII. 392. I. 3 ) U. o.
