Gálos Rezső szerk.: Győri Szemle 8. évfolyam, 1937.

7-8. szám - Bánkúty Ernő: Endrődi Sándor kiadatlan levelei és költeményei. I. közl.

(1870—73), majd az új Budapestről (1874—1919). Előbbieket a Lipót-utcából (37. szám alól) s az Országútról (39. szám alól), utóbbiakat a Havas-utcából (7. szám alól) — innen kelt a legtöbb (1891—1910) —, végül 1910 óta a Rózsadombról, a Bimbó-utcából (32. szám alól) küldözgette. Számottevőek a Nagvváradról (1882 —1889) s a Balaton mellékéről (Veszprémből (1871), Füredről (1886—89), Alsóőrsről (1886 — 1901), Írottak is. De van Győrött irt is (1909). Dunántúlt még Kőszeg képviseli (1909). Erdélyből csak Szovátáról irt (1906). A külföldi keltezésűek helynevei: Grác (1889), Mainz (1892) és az Északi tenger két szigete: Westerland-Sylt (1890) és Norderney (1892—93, 1900). A levelek között legtöbb az irodalmi vonatkozású. Szól a hírlapírói-, írói- és költői pályáról s általában az irói-költői működésről (18 levélben), megemlékezik egyes költeményeiről (17 levélben), nyilatkozik egyes versköteteiről és egyéb irodalmi munkáiról (16 levélben). Tudomást szerzünk a PeLőfiTársaság és az ő szívügyének, a Petőfi-háznak, múzeumának, de különösen könyvtárának megteremtése érdekében kifejtett nagyarányú és eredményes tevékenységéről (23 levélben). így a leveleknek nagyobbik fele (74) irodalmi szempontból nagyértékű. De nem csekélyebb jelentőségű a kisebbik (63) is az ő hányatott »szegeny vándormadár «-hoz hasonló zaklatott életének és ebben mindjobban kialakuló férílas, de azért a bohémséget soha meg nem tagadó rokonszenves jellemének megismerése s nemcsak megbecsülése, hanem megkedvelése szempontjából is. Tartalomra nézve a levelek első csoportja a költő pályakezdésének nehézségeiről, sőt nyomoruságairól is értesít. Az írói pályán való elhelyezkedését ekkor a fővárosi szépirodalmi folyóiratoknál kísérelte meg. Ez sovány kenyér lehetett, úgy hogy a pesti főmunkatársi, majd belmunkatársi elfoglaltság mellett elvállalja a Pécs-Baranyai Lapoknak barátja utján hozzájuttatott ajánlatát is s hajlandó pesti leveleket irni az irodalomról és a művészetről, de nem a politikáról. A megélhetési gondok mellett más nagy gondja is van, a javító érettségi vizsgálat, amelynek letételére 1871-ben gondo!, mert éppen e miatt nincs megélhetése az apától alig támogatott ifjú költőnek, különösen a hónapok végén. — A második csoport első nagyobbik része a TYagy várad és a "Balaton közölt megosztott életét tükrözi vissza, előbb boldog családi körben, majd súlyos csapások: Margit leánya, Sanyó fia, édesapja s végül felesége elvesztése folytán a maga teljes sivárságában. A boldogság és boldogtalanság e korszakát jellemzik a vészekhányta költőnek száguldásai a Balatonon, előbb saját vitorlásával, majd a M.-éval, a Vészmadárral. Szinte dacolva tagadta, hogy Nomen est omen! Mulatozásai szárazon és vizén kedves baráti körével — köztük Vágó, Szana, Jánosi és Jóka iék, mint komáék — az öröm napjaiban, majd a csendes