Gálos Rezső szerk.: Győri Szemle 8. évfolyam, 1937.
7-8. szám - Bánkúty Ernő: Endrődi Sándor kiadatlan levelei és költeményei. I. közl.
meg Endrődi Sándor emlékének megörökítésében kifejtett fáradozásomat és ennek további ápolására kért fel. A levelek kéziratának visszaadásakor rámutattam arra, hogy kiadásukkal még várni kell, mert a személyi vonatkozások miatt erre még nem látom elérkezettnek az időt. E felfogásomban ő is osztozván, a kéziratcsomó visszakerült régi őrzési helyére, az alsóörsi villába. Ezt meghívására 1925-ben apróra megtekintettem és kimerítő közvetlen helyszíni magyarázataiból alaposan megismerhettem az egész volt Endrődi-birtokot és történetét. Ott láttam akkor a büszkén megmutatott Endrődi-lak felírást a költőtől tréfásan » nádas kis vityilló «-nak nevezett, de valójában »nyajas, boldog órák csöndes fészkének, szeretett, igazi, szabad otthon«-ának tartott falusi házon. A levelekből már tudtam, hogy a költő jólesőleg vett tudomást az ő és tanyája megbecsüléséről, bár kifogásolta nevének helytelen y-os irását — ezt helyesbítették is. A jóbarát azonban már nem örülhetett annak, hogy »a kis Balaton-melléki tanyát « kívülről is megjelölték; 1927. febr. 11-én bekövetkezett halála miatt már nem gyönyörködhetett a Balaton poétájának abban a szép domborművű arcképében, melyet a Balatoni Szövetség 1929 augusztusában a kapu egyik pillérén elhelyezett. 4 ) Mihálkovics gyermekeitől s innen jutott ismét kezemhez az egész Endrődi-hagyaték újból való áttekintés és ellenőrzés céljából. A régi helyen, a régi kegyelettel őrzik, nem került le róla most sem a régi burkoló papir, a » Közjegyzői okirat... Adoslevel« felírást viselő nyomtatvány, mert rajta van az édesapa kézírása: Endrődi levelei és pár kiadatlan verse. Irodalmi értékű! Az azóta lefolyt szinte két évtizednyi idő most már megengedi nyilvánosságra hozatalukat, hisz az érdekelt régi játszótanuló-társak és kortársak közül már egy sincs életben. Az Adósságlevél beváltható. A levélgyüjtemény nagy, különösen, ha tudjuk, hogy Endrődi gúnyosan »hirea levélírónak « nevezte magát. J ) Mihálkovicshoz intézett írásainak száma 135, ehhez járul még 1 (4a szám alatt) a Pécs Baranyai Lapok szerkesztőjéhez intézett és 1 Mihálkovicsnénak irott levél (a 112. számú), összesen tehát 136 Endrődi kézirat. Ebből levél 100, zárt levelezőlap 6, képeslevelezőlap 9, nyilt postai levelezőlap 14, névjegy, illetve kartonlap 5 és sürgöny 2. Két levélhez (a 103. és 113. számúhoz) egy-egy kézírásos papírlap van mellékelve. Van ezeken kivül egy Mihálkovicshoz intézett részvétköszönő levél Endrődi második feleségétől. (137. sz.) Megőrizte ezen felül M. Endrődi első feleségének, Écsy Antóniának nőtestvéréhez, Marihoz, férjezett Hets Lajosnéhoz irt s házasságuk első évéből, 1888-ból, Nagyváradról keltezett levelét (138. sz.) és Vándory Lajosnak, a Bukaresti Híradó szerkesztőjének 1884-ből való levelét (139. sz.), melyben Endrőditől Carmen Sylvát dicsőítő költeményt kér. Az utóbbi kettőt, mint érdekes levele-
