Gálos Rezső szerk.: Győri Szemle 8. évfolyam, 1937.
4-6. szám - ADATTÁR - U. az : Kerekes Ferenc és a Lúdas Matyi
Kerekes Ferenc és a Ludas Matyi. Ismeretes, hogy a Ludas Matyi másolatokban terjedt, és megromlott szöveggel került a Bécsben mértani tudományokkal foglalkozó Kerekes Ferenc kezébe, aki, az elbeszélés szerzőjét nem ismerve, 1815ben kinyomatta azt. Még Bécsből való távozása előtt elküldte egy példányát Gr. Festetics Györgynek, a Georgikon alapítójának e verses levéllel (Keszthelyi hercegi könyvtár, II. 210. sz.): Nagy Méltóságú Tolnai Gróf Festetics György 0 Excellenliájának alázatos tisztelettel ajánlja a' Kiadó. Menj Matyi a' Balaton' boldog partjára hol a' bőlls Fabricius, Rómát ide hagyván, abba találja Fő gyönyörűségét, hogy bő termésre tanítja A' sivatag földet. Gyakrann a' nyári havakban A' vén Islenség, Balaton szigonyára botsátván Teste nehéz terhét, partját bámulva tsudálllya Keszthely környékén, hogy a' hol tsupa tiszta kopár volt Hajdan, vagy pedig a' fák 's füvek tsak tsenevésztek, Most a' búza nehéz fejeit görbedve lehajtja. Mint a' borvessző, és mindenféle gyümöllság Nyög gazdag termése alatt, 's a' lóhere reng a' Görbe kaszák élén. Hát még mikor a' maga duzzadt Habjainak tetején a' gallyát látja repülni Vászonszárnyakkak örömében tapsol, üvöltöz, 'S a' feslett deszkát játszódván verdesi nyájas Hullámmal, hogy már ő tengeri Isten ezentúl, Mert hálán gályákat emel. 'S ki tsinállya ezen sok Példás jobbítást? Keszthelynek bőlls t T ra, a' ki Ott a' legnemesebb mesterségekre tanítja A' Magyarok' Fiait, ő hozzá menj Matyi mondom, ő nem Döbrögi Ür; igazán kegyes Attya azoknak A' kik alalla-valók; jó-szívvel lát bizonyossan. Ért ő légedet, és tréfádat fogja szeretni. Béts, 28. Dec. 1815. , . ' Kerekes Ferentz mk. Kerekes matematikus volt és gazdasági tanulmányok is érdekelték; félesztendőt még Bécsbe költözése előtt Keszthelyi töltött a Georgikonban — ez időből ismerhette a grófot. Versköltéssel csak Bécsben foglalkozott; későbbi időből egyetlen költeményét ismerem, ez A' foganafos neuelês, amely a Debreczeni Kalendárium 1827. évi kötetében jelent meg. A Ludas Matyi 1817-iki (»megjobbitott«) kiadását, amelynek egész bevételét a tűzvész sújtotta Szombathely és Körmend >szerenlsétlenül járt szegényebb lakosainak* fölsegítésére szánt a kiadó, már nem ő gondozta, hanem maga a szerző és Márton József. Azt hiszem, nálunk ez a legrégibb példája egy könyv jótékonycélú árusí-
