Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.
Iványi Béla: A győri dominikánus konvent története
A. régebbi írók hatása alatt áll a mi Kaprinaink is, amidőn tévesen azt állítja, hogy »Jauriensis omnium conventuum antiquissimus« volt, s kijelenti, hogy boldog Magyar Pál » primo Jaurini, deinte Vesprimii monasteria erexit, 1221.« 27 ) Az eddigi kutatások eredményeivel nem bizonyítható, hogy a magyarországi dominikánus rendházak közül a győri lett volna az első, viszont az is tény, hogy ez a konvent a 13. század második felében már működött, mégis alapítási évét pontosan megállapítani nem tudjuk. Nincs kizárva, hogy a dominikánusok Győrött már a tatárpusztítás előtt megalapították rendházukat, ez azonban a tatárjárás és a németek támadásai alkalmával elpusztulhatott, úgy, hogy később azt újra kellett alapítani. Valószínűsíti ezen állításunkat az 1246-ban Parisban tartott nagykáptalan (rendi generale capitulum) azon határozata, hogy »Fratres de Ungaria in provinciami suam revertantur«, 28 ) ami tehát, azt jelenti, hogy a tatárdúlás elől elmenekült magyar dominikánusok még 1246-ban sem tértek vissza Magyarországra. Figyelemmel erre, a győri dominikánus rendház meg-, vagy újraalapítása valószínűleg a 13. század közepe táján történhetett. Annyi bizonyos, hogy a 13. század hatvanas éveiben a győri konvent már működik, s 1270-ban a győri dominikánus konvent lectora volt az a Péter fráter, aki Ferrari szerint: »mortem beatissimae virginis Margaritae meruit per nocturnam revelationem audire«, akinek tehát Győrben Árpádházi boldog Margit halálával kapcsolatban víziói voltak, s aki több győri rendtársával együtt boldog Margit halálakor elment a Nyulak szigetére, s akit erről 1276-ban Margit boldoggáavatási perében ki is hallgattak. Ugyanekkor (1276.) András fráter volt a győri konventben a subprior, Jakab és Miklós fráterek pedig a konvent tagjai, ami tehát mind bizonyság arra, hogy ekkor a népes győri konvent már javában üzemben van. 29 ) A 14. század elején a győri dominikánus konventnek nevezetes lakója volt boldog Csáki Mór és fivére Károly vagy Csák. 30 ) Boldog Mór kezdetben a Nyulak szigetén lakott, s innen került Győrbe, ahol 1330. körül, mások szerint 1336-ban halt meg. Midőn holtteste a dominikánusok győri templomáquia nondum locum habebant egressi inde transierunt in Pannoniam" (ez Pannonhalma lesz) . . . stb Année Dominicaine, février kötet, Lyon 1884 609 - 614. lapokon írja le „le P. Paul de Hongrie" győri útját. — Ramband, Jean Dominique O P. Saint Dominique 1170—1881. — Sa vie, son aine, son ordre. Paris, 1926. 85. 1. 27 ) Budapesti Egyetemi Könyvtár, kézíratok, Kaprinai kézírat. 4 8 72. k. 257., 259. II. 28 ) Ferrari: I. m. 521. 1. 29 ) Monumenta Romana Episcopatus Vesprimiensis I. k. 282., 283., 369. 11. 30 ) „Insuper in eo conventu sanctitatis fama floruit circa annum 1330. b. Mauritius e Csakiorum familia." Topographia magni R. Hungáriáé. Bécs, 1718. 73. 1. — Még bővebben ír b Mórról az 1750. évi kiadás 146 — 147. II. — Ld. még: Romanus a. S. Venant.: Syllabus praesulum, 26. 1.
