Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.
Iványi Béla: A győri dominikánus konvent története
pl.: a Topographia Magni Regni Hungáriáé 1718. és 1750. évi bécsi kiadásai minden további nélkül átveszik Ferrari ezen állítását. 17 ) Turóczi a maga földrajzi müvében Magyar Pállal 1221ben alapíttatja meg a győri dominikánus konventet. 18 ) A Knauz által közölt 17. századi leírás olyanformán említi a dominikánusok győri templomát és konventjét, mintha az a 17. században még lakott lett volna. Felemlíti ez a leírás, hogy a konvent alapítását a Héderváry-családnak tulajdonítják, amely hiedelem talán onnan keletkezhetett, hogy a 15. század elején egy Héderváry a dominikánus templom körüli cinteremben egy kápolnát alapított. Rupp közismert művében a szerinte 1225-ben Magyarországon megtelepedett dominikánusok első szerzetházának a győrit mondja, melynek alapítását viszont 1221-re teszi, s a »közhiedelem« szerint a Héderváryak közül származó Paulus Hungarus a konvent megalapítója. 19 ) Rupp megállapításait szinte szószerint átveszi Fehér Ipoly, akinek írótársa, Méry Etel szerint: »A mai (1874) Stádel- vagy Kozics-ház helyén már 1221-ben állott dömések vagy Szent Benedek (?) templomából semmi emlékünk nem maradt, ami támpontot nyújthatna ezen épület leírásához. « 20 ) Nyilvánvaló, hogy itt Méry az egykori Szent Domonkosról elnevezett dominikánus templomot a régi Szent Benedek parochiális templommal téveszti össze. Talán még legtöbbet tud a dominikánusok egykori győri templomáról és konventjéről Villányi, aki tisztában van azzal, hogy a templom Szent Domonkos tiszteletére épült, s hogy az a hasonló nevű utcában feküdt. A 16. században még élő hagyomány szerint a Héderváryak alapítása volt következőleg a Szent Domonkos-utca déli felében (vásártér) kelle feküdnie, mert ez tartozott a Héderváryak birtokához, a Királvföldéhez. 21 ) 17 ) Ferrari Sigismundus O. P.: De rebus Hungáriáé sacri O. P. — Viennae. 1637. 521—522. 11. — Topographia Magni stb. Viennae, 1718. 73. I. — U. ez (Bombardi), Vienna?, 1750. 146. I. Meg kell jegyeznünk, hogy az 1750. évi kiadás voltaképpen inkább boldog Csáky Mórral, mint a győri dominikánus konvent multjávat foglalkozik. 1S ) „Fűit olim Jaurini célèbre quoque P. P. Dominicanorum monasterium et illud in regno nostro ordinis primum, cuius fundamenta ( 122 .) b. Paulus Hungarus qui primus itidem hac ex gente institutum hoc amplexus est, jecit; quod deinceps viri sactimonia insignes coluere; quos inter Mauritius et Carolus Csakii uti sanguine, ita vita magni excelluerunt, nomen uterque beati adepti." Turóczi: Ungaria suis cum regibus compendio data Nagyszombat, 1768. 171. 1. 19 ) Rupp : Mao-yarország helvrajzi története Budapest, 1870. I. 423., 439., 440. 11. 20 ) Fehér Ipoly: Győr megye és város egyetemes leírása. Budapest, 1874. 624 és 424 1 21 ) Villányi Szaniszló: Győr vár és város helyrajza, erődítése, háztelek és lakossági viszonyai a XVI. és XVII. században. Győr, 1882. 25. I. — A Héderváryaknak tényleg volt portio posíessionariajuk in civitate Jaurincnsi, s „ad exteriőrein civitatem Jaurinensem" tartozó „Kyralfewlde" volt az övék. De volt birto-
