Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.
Valló István: Győr - kalmárváros - kultúrváros
Győr — kalmárváros — kultúrváros. Győrt már a messze mult is kultúrvárosnak ítélte meg. Broglie herceg a napóleoni időkben jegyezte fel, hogy kevés olyan francia vidéki várost tudna találni, amelynek polgárai annyira műveltek s annyira jártasak a közügyekben, mint Győr polgárai. Győr kultúrváros jelzőjét az utóbbi időkben sűrűn cserélik fej a » kalmárváros « elnevezéssel. Akik e várost nemcsak külsőségeiben akarják ismerni, hanem életformája mögött irányító szellemét, a lelkét keresik, keresik azt, amit általában »genius loci« névvel szoktak megjelölni, meglepődve állanak meg e jelző hallatára: Győr kalmárváros — s gondolkodnak azon, hogy ennek forrása a megtisztelés-e vagy a gúny? A kalmárváros-kultúrváros jelzőket voltaképen sohasem lehet egymással szembe, csak egymás mellé állítani, mert nem mondanak ellent, hanem kiegészítik egymást, egyik természetes következménye a másiknak. A városkeletkezés és városfejlődés ősi alapjai az ipar és a kereskedelem s a művelődés központjai mindig is a kalmárokkal benépesített városok voltak. Egy város szellemi arculata a színeknek és vonalaknak olyan változatos, egymásba torlódó, mozgékony kaleidoszkópja, hogy az uralkodó tónusnak felismerése nem kevés megfigyelésbe és munkába kerül. Az anyagi életnek szinte minden vonatkozását megmérhetem és számokkal fejezhetem ki. Ilyen módon többé-kevésbbé hű képet tudok magamnak alkotni a polgárság vagyoni helyzetéről, vagy a győri gyártmányok mennyiségéről, meg tudom állapítani, hogy mennyi hust eszik ez a város évente, vagy mennyi bort fogyaszt el, hány kerékpárt lopnak el, vagy hány házasságot bontanak fel egy év alatt. A statisztika adatgyűjtései száz és százféle kérdésre adnak megbízható pontos választ, de még csak hozzávető képet sem tudnak nyújtani az emberek érzés- és gondolatvilágáról, a szellemi életnek ezernyi ezer megnyilatkozásairól. A statisztika alkalmas arra. hogy szinte egy adott pillanatban tetszés szerinti metszetet csináljon egy társadalomról és vizsgálat alá vegye a metszeten észlelhető adatokat, amelyek azonban mindig csak dolgokra, tárgyakra vonatkozhatnak, eszmékre, gondolatokra, felfogásokra, érzésekre sohasem. A társadalom szellemi és lelki életéről ilyen adatgyűjtés vagy metszetvizsgálat lehetetlen. Évtizedek jelenségeinek megfigyelése és áttekintése adhat csak hozzávetőleges képet egy város szellemi életének alaptónusairól.
