Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.

Lám Frigyes: A győri német színészet története a szabadságharc után

retjük hinni, hogy utolsó, nemcsak ez évben. Rosszul ment a dolga a társulatnak. Most házról-házra koldulnak a színészek útiköltségért. Szolgáljon sorsuk rettentő pé.da gyanánt kürtöljék ki egész Németországban, hogy német szinészet számára Győrött többé nincsen hely ...« Sajnáljuk ugyan a társulat tagjait, de másrészt jól esik városunk magyarsága érdekében eldúdolhatni azt a hires takarodót: Már siess hazádba vissza, vert seregem! Ez a győri klima nekem, nem, nem egem!« Ugyanaznap, május 4-én, a Garaboncziás Diák hírt ad róla — gúnyosan —, hogy a német színészek folyton zsúfolt ház előtt játszottak és hogy általános és kellemes feltűnést keltett ama körülmény, hogy izraelita polgártársaink közül alig látogatta őket valaki. (A Győri Közlöny rendesen a zsidókat szidja a német szinház támogatása miatt.) Ugyanez a száma (III. évf. 19.) fellépteti állandó alakját, Gimpel fettert, a régi győri német polgárok karikatúráját is. Gimpel fetter így kesereg a német szinészet bukásán: Herdek pujk pölim! Aszdat a gitünő dárschaschág, agi esinálszja csüfiüiszirte Vorstellungen parpar Tyuőr fározsnag, enketik megpukni iten. Herdek pujk pölim sog Gosudgutyo molyornak hasadpa, mérd nem járolsz makalad thealerpa pele? Én mekfoldam odan mindenn nap és minntik aludam el előadazs alal és mékis élfezedes volta magát minden Vorstellung. Gutyo, zamár, mo'tyornagncg nem kellsz nemed Vorstellung? sat, sat.« 1885 április 16-án tartotta a győri szinházegylet utolsó közgyűlését és kimondta feloszlását. Vagyona a városé lett. Április 27-én pedig Győr törvényhatósági bizottsága jegyzőkönyvének 244. pontja szerint a város átvette a szinházat. — Beliczay Elek tiszti főügyész végzi a felszámolást a feloszlott egylet minden dolgában. Május 7-én Beliczay Elek jelenti a tanácsnak, hogy a közgyűlés 1737. sz. pontja alapján felszólíttatott, hogy a feloszlott részvénytársaságtól vegye át a szinházat, »a jelenleg itt működő német színtársulat által fizetendő és addig már befizetett előadási díjakat is szedje be és a házi pénztárba szolgáltassa be«. BeeliOZay jelenti, hogy átvette a szinházat folyó hó 2-án. »Ä német szinielőadások után mindannyiszor 10 frt díj fizettetik, s midőn az edig már 'befolyt összegeknek átvétele végett dr. Kovács Pál urat felkértem, kijelentette, hogy a már befolyt és még befolyandó összeget nem adja, hanem azokat a színházra még távval (sic!) tett kiadásokból fennlevő s által is kezeslett adósságok törlesztésére fordítja, a számadásokat pedig annak idején a tekintetes tanácshoz beterjeszteni fogja.« — A város felszólítja Kovács Pált, hogy 15 nap alatt adja be számadásait. (1859. sz. határozat.) A Részvény-Egyesület felszámx^ása csak 1886 január 20-án