Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.
Lám Frigyes: A győri német színészet története a szabadságharc után
lap, a Szabad Polgár. Szept. 8-án így támadja a német színészetet. »Nekünk nem szabad magyarizálni, de a Translajtániából bejött hívatlan vendégeknek szabad germanizálni. E ferde helyzeten már csak méltányossági szempontból is változtatni kell. Hogyan? Szigorú törvényhozással a germanizálókra! Ha a magyar színész nem 1 szorul a külföld kenyerére, jogos-e az, hogy a német színész »mir nichts dir nichts« átcsapjon Translajtániából csendes családi körünk zavarására s míg egyrészt átkos módon germanizálja ezen úgyis maroknyi magyarságot, másrészt nem átallja a magyar színész szájából kiragadni a falatot.« A két győri magyar lap egyforma lelkesedéssel küzdött a német szinészet ellen. 95 ) A következő évben, 1873-ban Ludwig József soproni igazgató játszott húsvét hétfőjétől június 5-ig. Operetteket adott elő, sikeresen. A Szabad Polgárt is megkínálta ingyen zártszékjegjgyel. A lap azonban nem akart színibírálatot hozni, nem vállalkozott a germanizéció terjesztésére: visszaküldte a jegyet. Igy tett a Győri Figyelő is. Május 20-án adta elő a társulat a színházi Részvényegylet javára Müller Hugo: Die SVitzenkönjgin c. darabját. 90 ) Május 22-én jelenti a Szabad Polgár, hogy háromszor adták elő a német színpadon a Morillát, Ez a Mo fi/la egyházellenes darab volt, iránya nagyon megfelelt a német kultúrharcért lelkesülő, Bismarckot dicsőítő és IX. Pius pápát ócsárló »Szabad Polgárnak«. 96 a) A német színészek távozása után polémia volt Kiss Sándor, a Szabad Polgár szerkesztője és a Győri Figyelő között. A Győri Figyelő megírta, hogy Kiss a német színházba járt. Kiss ezt megengedi, de nem ingyen járt oda, fizetett a helyéért; bírálatot elvből nem hozott, de megtekintette az elaőadásokat, hogy véleménye /egyen róluk. Szóval, Kiss prédikálta a publikumnak a magyar vizet, de maga német bort ivott. 1874. húsvét hétfőjétől kezdve Diegelmann Henrik nagyszombati igazgató játszolt a győri színházban. A Sz\abad Polgár március 29.-i száma megjegyzi, hogy nagyon szeretjük német szomszédainkat — a Lajtán túl, maradjanak otthon, ne jöjjenek hozzánk gernianizálni! Április 23-án Győri Furcsaságok cimmel a Szabad Polgár a színházról is elmélkedik. Győrött német színészek vannak. Győr és a német szinészet! De ki oka annak, hogy e vándor95 ) Július 30-án a 20766. sz. belügryminiszteri rendelet a kóborló színtársulatok megrendszabályozását sürgeti. Eltiltja a „sugókönyvekkel" való házalást, amely nem egyéb, mint zsarolás és koldulás. A rendelet meg akarta védeni a közönséget, de kárt okozott a — szinház történetírójának. A műsort rendesen csak az üldözött sugókönyvecskék örökítették meg. A színlapokat senkisem gyűjtötte. Azonban ez a belügyminiszteri rendelet később feledésbe merült, mert pl. 1883-ból ismét maradt reánk ilyen „sugókönyvecske". 96 ) Szabad Polgár, 1873. május 18. 96 a) A Győri Figyelő szerkesztője, dr. Persz Adolf, lapjában igen sokszor ír a Ludwig társulatáról. (1873. máj. 7.. 14., 17., 21., 24., 28.; június 11. sat.) Magasztalja Rotter Sándor komikust, Ehrenfest Tivadar komikust, és feltűnő módon pártját fogta Wagner Richard zenéjének, amelyet egy Lohengelb cimű paródiával nevetségessé akartak tenni. (1873. május 24.)
