Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.
Lám Frigyes: A győri német színészet története a szabadságharc után
Május 11-én szinrekerült Zigler II. szinesz jutalomjátékául Schau ff ert Sc/1 ach dem König c. darabja. Sonnleitner társulatának üzletét nagyon megcsorbította az oberammergaui passzió játékosok győri látogatása. Május 4-én kezdték az előadásokat; a karmelita-templom terén csarnokot emellek', 30 tagból álló társaságuk több napon adta elő Jézus Krisztus szenvedésének és halálának történetét. A közönség mély meghatottsággal nézte a játékot, nem tapssal, hanem könnyekkel jutalmazva meg a kiváló szereplőket. — A német színházban 23-án Seribe Ein Glas Wasser c. vígjátékában lépett fel utoljára Fredy Franken asszony Anna királyné szerepében. 31-én adta elő a színtársulat Rotter Sándor javára a Der Rabbiner von Gross-Kanischa cimű 4 felvonásos életrajzot. Rotter Sándor a Harsche! Meschummed szerepében lépett fel. A Gy. K. május 29-én maliciózusan tömeges látogatást jósolt. Június 4-én a Győri Közlöny bejelenti, hogy a német színészek eltávoztak, ami rendesen a sugó koldulásával végződik. Ezt a szokást — úgymond — el keli hagyni!" 1872-ben is Sonnleithner próbált szerencsét. Húsvéttól szepi. 15-ig kapott engedélyt, hogy Győrött játszhassék, társulata 24 emberből állott. A győri 'tanács bizonyítványt adott Sonnleithnernek arról, hogy társasága a jobbakhoz tartozik, amikor az igazgató a rostocki szinház bérletéért folyamodott.A Győri Közlöny ápr. 4-én adja hirül, hogy a németek megtartottá* első előadásukat Der letzte Nationalgar dist c. darabbal s megdicséri a társulatot. Rendkivül keveset tudunk Sonnleithner ezévi szereplésérő! ; csak annyit, hogy május 30-án Dumas Georges hercegnője került színre Stainl Ede színész jutalmára és június 5-én Stainl 1 Ede és Horak Károly színészek hangversenyt rendeztek a színházban a cseh vizkárosultak javára. Ezenkívül egy színlap maradt a győrvárosi levéltár birtokában. Április 14-én, vasárnap bérletszünetben szinrekerült egy Wo steckt der Teufel? c. komikus mese, énekkel, három felvonásban és nyolc képben. E. Breier kiadatlan novellája után J. Grüne írta, a zene Muttertől való. A darabot Friedl úr rendezi. Ez a színlap felvilágosítást ad' a társulat színészeiről. Urak: Tardon, Friedl, Neu, Rittersfeki Werner, Fanto, Peschin, Huter, Röszler, Stauber. Hölgyek: Weisz k. a. t Bauer k. a., Aliegri k. a., Lesti k. a., Sainlné^ etc A társulat vendege Slainl és Ede. A szinlapot Czéh Sándor győri nyomdája adta ki. 9 *) A Szabad Polgár június 9-en {38. szám) azt írja, hogy a német színészek már nem Sonnleithner igazgatása afatt, hanem »auf eigene Faust« tartanak előadásokat. Közönségük még mindig! van. Nyomassanak magyar szinlapokat is, mert végre is Győr magyar város! Hogy az idény mikor végződött, nem tudjuk, csak annyi ismeretes a győri városi tanács bizonyítványából, hogy a társulat Sonnleithner igazgatása alatt 2 és 1 / 2 hónapig játszott Győrött Nagy ellensége volt a német színháznak a győri ellenzéki 93 ) Tanácsi ügyek II. 1872/65. és II. 1872/19. 9i ) 1867—1881. között ez a színlap az egyetlen, amely reánkmaradt, úgy hogy teljes joggal unikumnak mondhatjuk.