Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.
Lám Frigyes: A győri német színészet története a szabadságharc után
A »bizottmany« Czap Ferenc tanácsos elnökletével 16-án kelt javaslatával »a szinház szellemi ugy mint anyagi kezelését egg részvényes társulatnak mindaddig átadatni véleményezi, mig annak kijavítására szükségelt öszveg törlesztés utján visszafizettethetik!, fennmaradván a városnak a Szinházhozi földesúri joga a tűzkár elleni biztositasa«. 77 ) A város beleegyező nyilatkozatára meg is alakult szept. 2, Györ városa színházi részvényes társulata Zmeskál István elnökletével. 78 ) 300 darab 20 frtos névértékű részvényt bocsátottak kfi, de csak 277 drbot jegyezték és az aláirókból is csak 258 fizette be a részvény árát. 1862. okt. 12. terjesztették fel Zmeskál István utján az alapszabályokat a Helytartótanácshoz megerősítés végett. A Helytartótanács sok huzavona és többszöröis visszaküldözgetés után csak 1866. április 17-én erősítette meg az alapszabályokat 79 ) A társaság 1863. január 1-től kezdve fizetett kamatot a részvények után. A város 15 évre adta át a részvény társulatnak a színház teljes kezelését. A társulat elnöksége egyezkedett ezután a szinigázlgiatókkal is. Minden anyagi és szellemi ügy őreá tartozott. A kötött szerződés 2. §-a szerint csak a társulat adhatja ki a szinházat és »többnyire az eddigi szokás, mely szerint a színházi télen magyar, nyáron pedig német társulatnak adatott ki, továbbra is fenntartandó «. Az elnökség kénytelen volt ezt a szerződési pontot is tiszteletben tartani, de nem tanúsított barátságos magatartást a némel színészettel szemben. Ahol csak tehette, akadá;yt gördített működése elé, hiszen nyíltan bevallott célja a magyar színészet pártolása és felsegítése is volt. 15 évig a részvényes társulat fogadta fel a színtársulatokat. Hozzá kellett fordulni a játszási engedélyért s a bérletért A részvényes társulatnak egész irattára nyomtalanul eltűnt. Ezért az 1863. után szereplő német társulatok helyzetéről, körülményeiről keveset tudunk; a magyarokról is csak azért többet, mert a ímagyar társulatokkal a győri sajtó sokat foglalkozott 1863. után van nem egy év, amelyről úgyszólván semmit sem' tudunk, csak a Győri Közlönynek és később a Szabad Polgárnak is egyik-másaik) megjegyzése sejteti, hogy német színészek is játszottak azl átalakított színházban. Volt Győrnek időközben hosszabb ideig fennállott német lapja is, a Raaber Lloyd, de ennek valamennyi példányai elvesztek, még a Nemzeti Múzeumban sem találhatók. 1862. szeptember—októberében javították ki a végleges lebontásra már nagyon megérett veterán szinházat. 1863-ban Sallmayer április 6-tól július 31-ig játszott társulatával, sok 1 bohózatot és operettet adott elő. Némely este három—négy apró vigjátékkal mulattatta a közönséget. Június 2. A pelesk'ei nótárius, június 3. Der Infanterist und sein Sohn, der Husar, 6. A politikus c s izntadia és 9. a Csikós kerülték színre német átdolgozásokban. A Győri Kőz77 1 Limbus. 7S ) Bővebben Koltai II. 54—55. 1. n ) H. T. T. intézvény 17132/1866. sz.
