Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.
Lám Frigyes: A győri német színészet története a szabadságharc után
június 20-ári a jövő évi nyári idényért is folyamodott. Hivatkozik a közönség megelégedésére, arra ,is, hogy rendőrséggel, cenzúrával sohasem volt baja. Csakugyan sok rendőrségi, megyefőr.öki és polgármesteri irat igazolja, hogy Siege Ignác rendes és pontos ember volt. 47 ) Lehner meleghangú Írásban ajánlotta Siege igazgatót a tanács jóindulatába. Azt írja Lehner, hogy a közönség szereti Sieget, aki az elhanyagolt állapotban levő arénát is, költséget nem kímélve 48 ) kijavíttatta. A tanács erre 1856. július 4-én a szinházat a jövő évi nyári idényre is Siegenek adta. i!) ) Siegével, úgy látszik, a német szinház egy kicsit fellendült, de Lehner tanúsága szerint, nem versenyezhetett a magyarral. 1857, márciusában beadott cenzori jelentése szerint a magyar szinház nem poliitizál, de nem tagadható, hogy a magyar közönség! egyrészénél a sz(inhézügy egyértékű a nemzetiséggel (gleichwichtig mit jener der Nationalität«).so) 1857. áprjlis 13-án nyitotta meg Siege azévi idényét. Előadatta Kaiser Frigyes Zwei Testamente c. darabját. Sajnos, az évad műsora csak csonkán maradt ránk. Az utolsó ismert színlap szeptember elsejéről szól, de Siege egészen szeptember végéig játszott. Inkább a bohózatot és a színművet művelte, tragédiát ritkán adott elő. (Május 16. Maria Stuart, aug. 9. Don Carlos.) Május 7-én szinrekerült Juin—Guigno életképe: Ein Raaber Bürger, jú'ius 26. Blumlaecher József helybe i színész darabja: Die Reise mit der Zither, július 18-án és 19-én pedig Szigligeti népszínműve: Csikós Józs,,, der edle Ungar négy szakaszban és egy előjátékkal. (Die Testamenntseröffnung. 1. Der Sohn der Pussía m 2. Der Brudermord.. 3. Der Engel des Trostes. 4. Die Furien des Gewissens.) A darabot július 18-án Siege jutalom játékául adták elő, aki az általa lefordított darabot a következő, a szinlapon olvasható szavakkal ajánlotta a közönség figyelmébe: Hoher Adel! löbl. k. k. Militair! und verehrungswürdiges Publikum ! Die gelungendste meine Überzetzung des Herrn Szigligeti, die noch bei keinem dramatischen Werk so lobenswerth hervorging. — welche den Werth des Stückes noch mehr erhöhte, erwirkte die häufigen Wiederholungen und unngetheilten Beifall, welches auch obiges interressante National — Schauspiel vorzüglich in Pcsth und Wien nebst anderen bedeutendein Bühnen erfreute, mag ein hinlänglicher Beweis sein, dass Sie, hohe Gönner das Theater heute besonders zufrieden und vergnügt verlassen werden. — vürdigen Sie daher mit Ihrer grossmülhigen und edelgesinnten Gegenwart den ewigdankbarstan Josef Siege.« i7 ) Tanácsi ügyek II. 856/1996. 48 ) Tanácsi ügyek II. 856/1868. 49) U- °so ) Megyehatósági elnöki iratok. 1857. 21 s .