Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.
Lám Frigyes: A győri német színészet története a szabadságharc után
1853. január 9. írták alá szerződésüket. 22 ) A társulat március 28tól szeptember 27-ig játszott. Műsora csonkán maradt reánk. Igen sok operaelőadást tartott. Donizetti: Lticreti a Borgia (2), Flotow: Martha, Weber: Der Freischütz, Donizetti: Lucia von Lammermoor (3), Bellini: Norma, Lortzing: Czaar und Zimmermann (2), Balfe: Die vier Hatmonskinder (2), Flotow: Alessandro Stradella (2), Donizetti: Linda von Chamounix(2), Donizetti: Der Liebest rank (2), Kreutzer: Das Nächtiger von Granada (2), Rossini: Der Barbier von Sevilla, Beilini: Die Nachtwandlerin (2) volt az operaműsora és egy magyar opera is: Die Rumänen (A kunok) Császár Györgytől, Kirchlehner Szerafin szövegévé . Ezt háromszor is adták. Az operaszemélyzet július 17. búcsúzott koncerttel. Érdekesebb előadások voltak április 26-án és május 11-én. A peleskei nótárius Seidl német átalakításában (Der Schulmeister von Klrtpolz), szept. 3. Kaiser és Peharek bohózata: Die Raaber *n Amerika, a darab 1 eredeti címe más volt. A sok zenés bohózat mellett Gutzkow, Holtéi, Birch— Pfeiffer, Mosenthai, Koztzebue. Halm, Bauernfeld műveit találjuk. Szinrekerült Gustav Freitag Graf Waldemar"ja (május 30.) és Schiller Kabale uttd Liebeje is. Végre szept. 26-án Latabár Endre magyar társulata előadta a német színigazgató ság' javára Somolki Ferenc Angolosan c. 'vígjátékát,, utána pedig á német színészek a Doktor Robiint adták elő, Premary vígjátékát. Németül. A nyáron felváltva az arénáiban és a színházban folytak az előadások. A színlapok tanúsága szerint július 18-tól augusztus 6-;ig nem voltak előadások. Wagnerre: a tanács nagyon megi volt elégedve, különösen opera és bohózatelőadásait dicsérte. 23 ) Július után már nem Wagner szerepel mint igazgató, hanem Schweigihart Zsigmond. A társulat Eszékre távozott. Ecker halála után, mint mondottuk, Pottyondy Gusztáv lett a színházi cenzor. Első cenzori jelentését nem 1 találtam meg, de megvan az a jelentése, amelyben beszámol a megyefőnöknek 1853. december 31. a szinház működéséről július 1-től kezdve. Jelentése érdekes megállapításokat tartalmaz. Második pontja mondja, hogy eddig húsvét hétfőjétől szept. végéig a német társulatodé volt a szinház, októbertől március végéig a magyaroké Most pedigi a német közönség kívánságára a tanács azt határozta, hogy már a következő nyári idénytől (1854.) kezdve a szinházat egy eges a évre adják bérbe, felváltva német és magyar társulatnak. A jelentés negyedik pontja szerint, természetes dolog, hogy Győrött a magyar színészet nagyobb pártolást talál, mivel a közönség nagyobb és vagyonosabb része tagadhatatlanul magyarokból áll. A maglyar színház már csak azért is látogatottab'b, mivel a magyar közönség nemzeti ügynek tekinti a magyar színészetet. —• Jelentése végén azt kéri a cenzor, adjanak neki is remunerációt, mivel minden este 22 ) Acta Theatralia 4697. 23 ) Tanácsi fogaim. 1853. 72. sz. és Tanácsi jegyzőkönyv 1135.
