Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.
Pfannl Jenő: A győri vár a középkorban I.
(4. és 5.) metszeten kivül a bécsi National-Babliothek 8609, fol. 37. szám alatt őrzött kódexében lévő Giavarinium szines alaprajz a leghasználhatóbb. Valószínűleg ez a Hufnagel állal felhasznált Aginelli-féle helyszínrajz. A bécsi kódexnek címlapja hiányzik, így a szerző belőle meg nem állapítható. Florio Bánfi, ki erre a rajzra felhívta a figyelmet, emiitette, hogy a kódex ikerpéklánya a kalsruhei nagyhercegi levéltárban van, Aginelli műve és így elég biztonsággal arra következtethetünk, hogy ez a Hufnagel által felhasznált Aginellirajz. Ezzel szemben a karlsruhei nagyhercegi családi levéltár igazgatója arról értesített, hogy ott (Mappe XV. alatt) őrzött kézirajzú térképkötet Nicolo Angielini mérnök műve és egy Nicolo Aginelli-féle rajzról tudomása nincs. Fig. 4. Bárhogy áll is a dolog, vájjon Nicolo xAginelli azonos-e Nicolo Angielinivel, vagy se, jelenleg nem lényeges, fő, hogy az alaprajz kifogástalan pontos mérnöki munka. Léptéke kb. 1:3500 (méretei 292x220 mm). Pontozott vonallal jelzi a Rába-partot a Ferabosco-féle vár fölépítése előtt. A várfalak az eredetin világos pirosak, mig a püspöki palota, a székesegyház, valamint egy a püspöki palota észak-keleti sa.kától húzódó, várfal-töredék, valamint a mai Király-útca táján egy négyszögalakú torony alaprajza sötétpiros színben van megrajzolva. Kétségkívül ezek a régi erőd maradványai. Sajnos, a régi várfalakból csak kb. 220 méternyi rész van meg rajta. — Űgylátszik a felmérés akkor történhetett, amikor már az új bástyafalak épültek s a régiek már részben le voltak bontva. Érdekessége még ennek a rajznak az, hogy az új erődítmények, főleg néhány bástyáiO'olc és ágyupad (Cavalier, górvéd), rajta máskép vannak megrajzolva, mint azok a 19. században történt lebontásukkor találtattak. De, mert a tervrajz abszolút pontos és tökéletes (talán az eredeti Feraboscotervekről másoltatott), azt is bizonyítja, hogy időközben is történtek változtatások a váron. 9. Engedtessék meg itt egy kis kitérés. Maggiorotti és Bánfi Győr vára c. művének 6. lapján 11 ) ez olvasható: »A metszetek közül figyelemreméltó Bouttats Gáspár (1640— 1703) antwerpeni művészé, melyen a püspökvár és Káptalandomb akropolis-jellege még tökéletesen látható; t. i. a püspökvár és a falaihoz ragasztott mai kanonok- és káptalani jegyzőházak külön fallal körítvék, a káptalandombok lábánál pedig viztelt (?) árok mutatkozik körületül, melyen kőhid állott«, így szól Ráth György 12 ) 1863-ban kelt ismertetése. 13 ) (Ez érdekes metszetről Pfannl id. dolgozatában nincs eml'tés), —aki szerint — él még mai nap is Győrött a szájhagyomány, hogy n ) Hadtörténelmi Közlemények, XXXIV. 1933. Ia ) Ráth György szül. 1829. mohait 1905. VIL 7. 13n Jelentés Ráth Gyö'gu mütörténelmi előadásáról. Századok, 1868. évf. 57., 66 -67. lap.
