Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.
Pfannl Jenő: A győri vár a középkorban I.
régi vár külön megerősítése esetén kétféle őrség kellene s végül 4. veszély esetén a városban fekvő őrség kelleténél előbb adná fel a várost s vonulna vissza a fellegvárba. 8 ) Ezek ellenére 1554-ben Ferdinánd a régi vár megerősítését mégis csak'elrendeli, de már 1555-ben Sforzia őrgróf, főkapitány, hivatkozva a fölmerült véleménykülönbségre, újabb döntést kér. Ö maga a fenntartás felé látszott hajlani. 1556ban azonban a török közeledtének rémhíre megakadályozta az érdemleges döntést, a munka párhuzamosan folyt, s csak 1558ban, a békekötés adta meg az alkalmat Ferdinándnak a kérdés gyökeres megoldására. Az új tervek szerint a régi vár ( Castrum) falait részben meghagyták, de a fellegvár jellegét elvesztette s a Káptalandombot körülfolyó Rába-árkot lassan betemették, amivel Ferabosco terve valóra vált. 7. Rámutattunk eddig a fejlődés folyamatára, melyen Győr vára átment. Az újkori várról számos pontos alaprajz, metszet maradt fenn, s története legújabban L. A. Maggiorotti és FI. Bánfi személyében szakavatott krónikásokra talált. Teljes homály födi azonban a középkori várat, rajzok, vagy tervek ezekből az időkből nem maradtak fenn. A győri püspöki és káptalani levéltár csonka anyaga sem bővelkedik erre vonatkozó anyagban, minek okát a Győrött gyakori tűzvészekben és dúlásokban kell keresni. Aki ma meg akarja rajzolni a győri vár középkori képét, majdnem áthidalhatatlan akadályokba ütközik. A kis forrásanyagot analógiákkal és sokszor bizony kis fantáziával is alá kell támasztania. Amikor erre a feladatra vállalkoztam, tudtam a nehézségeket s kutatásaim ebben csak megerősítettek. Amit ma nyújtok, még sok pótlásra szorul, s remélni szeretném, hogy ezt az első kezdetet további felderítések fogják követni. 8. A rekonstrukciókhoz rendelkezésünkre áll néhány korai metszet s egy kézi alaprajz, melyeken a középkori vár nyomait még megtalálhatjuk ugyan, de mivel mind már a 16. századból származnak, segítségükkel a legjobb esetben az erre forduló század képét tudjuk csak megnyugtató pontossággal rekonstruálni. Az ismert győri metszetek és rajzok így már mind az újkori, olasz bástya-rendszerű vár képét adják, csak 7 darabon láthatók még a középkori vár nyomai. Ezeknek a felhasznált metszeteknek és képeknek leírását a következőkben adom. A legrégibb 1. a Münster Cosmográphiájában megjelent Abkontrefactur und Gelegenheit der Staat Raab etc. c. fametszet II. 16. 9 ) (szerzője valószínűleg Merian M.) az 1550 körüli időkből. Rajta maga a vár csak egész kis részt foglal el és a mellett hibás is, mert a székesegyházat és a püspöki várat nem az északi várbástyán mutatja, hanem a 8 ) Villányt Szaniszló: Győr-vár és Város. 34. lap. 9 ) Régi ábrák és képek Györ váráról c. tanulmányomban használt jelzés. (Győri Szemle, 1930. 1. —8. szám.)
