Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.
Bene István: Karácson Imre élete és művei
az Okmánytárt, egyidejűleg elhatározta azt is, hogy e vállalatnak második osztályában a hazai vonatkozású török irók munkáit fogják kiadni. E határozatát az 1891. évi május 9-ikcn tartolt ülésében megújítva, a török irók müveinek fordításával Thúry Józsefet bízta meg; munkájának eredménye: Török Történetírók I—II. kötete. 7 ?) Thúry vállalkozását Karácson folytatta s a III. kötetben gyűjtötte össze Pecsevi Ibrahim, Kjálib Cselebi és Naima, török történetírók munkájának magyar vonatkozású részeit. Karácson előrebocsátotta az egyes irók rövid életrajzát és irodalmi munkásságukat. Pecsevi I.. 1571 körül született Pécseit; Magyarországba vándorolt török családból származott. Történeti munkája: Tárikh-i Pecsevi néven ismeretes, mely 1866-ban jelent meg nyomtatásban Konstantinápolyban két kötetben. Pecsevi történelmében különösen az 1591. év utáni események leírásában jön előtérbe az iró személyisége, mikor oly közvetlenséggel mondja el az eseményeket, mintha nem is rendsze "es történelmet, hanem emlékiratot írna. A legrészletesebben adja elő azokat az eseményeket, melyekben maga is szerepelt. 74 ) Kjátib Cselebi (valódi neve Musztafa bin Abdullah) időszámításunk szerint 166!) körül szülelett Konstantinápolyban. Atyja lovassági tiszt volt. Kjátib tanulmányai végeztével, 1622 körül az anatóliai hadseregnél a katonai számvevőségi osztályban kapott alkalmazást. Sokat utazott a hadsereggel. Konstantinápolyim visszatérve teljesen a tudományoknak élt. Éppen ezért magasabb hivatalt nem vállalt, nehogy a hivatali kötelességek elvonják á tudományos foglalkozástól. Úgyszólván az összes tudományágakat művelte, valóságos polyhistor volt. Nevezetesebb munkái: A vélemények előterjesztése a könyvek és tudományok neveiben. (Tudományos encyklopédia.) Földrajzi munkája: Világleirás. Történelmi munkái közölt legkiválóbb: Fezlike-i Kjátib Cselebi — cimen ismeretes munka, melyben 1591—1651-ig terjedőleg irta meg Törökország történelmét. A magyarországi eseményekről számos oly részletet is leír, melyet a vele egyko*ú Pecsevi munkájában nem találunk. Kjátib Cs. alapos, komoly történetíró, ki gondos kritikával irta meg munkáját. Kjátib Cs. tekintélyét legjobban bizonyítja az a körülmény, bogy a hivatalos birodalmi történetíró, Naima, — midőn a szultán megbízásából megírta Törökország történetét, — e munkájába Kjátib történelmét egész terjedelmében, majdnem változtatás nélkül átírta. Naima flálebben született, de már gyermekkorában Konstantinápolyija került. A Bajazíd-mecsetben teológiai és jogi előadásokat hallgatott. 1710-ben a szultán hivatalos történetíróvá nevezte ki. A török közönség előtt való népszerűségét azzal nyerte meg. hogy Kjátibnak nehéz, szaggatott írásmódját Naima tetszetőssé, világossá telte. Ezen kötet Karácson összeállításában gazdag anyagot nyújt mind a magyar történelmi, mind 73 ) Török—Magyarkori Történelmi Emlékek. Második osztály: Irók. Török Történetírók. A M. Tud. Akadémia tört. bizottságfának megbízásából fotdította és jeayzetekkel ellátta Thúry J. I. köt. Budapest, 1893. I—VIII. és 1—433. 1. II. köt. '1521—1566.) Budapest, 1896. 1—426. 1. 74 ) Pecsevi életrajzát és a magyar történetíráshoz való viszonyát igen részletesen megírta Thúry J. a Századok 1892. évf. V — IX. füzeteiben.
