Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.

Bene István: Karácson Imre élete és művei

Budapest, 1904. 8° I—XV. és 1—547 1. - - Ism. Kath. Szemle 1904. 807—810 11. ms. A 17. századbeli hires birok utazónak, Evlia Cselebinck 181)7ben megtalál! tiz vaskos kötetre menő átleirásából a VI. kötet Magyarországon tett utazásait foglalja magában. Ezt a vaskos kötetet fordította le és kisérte jegyzetekkel Karácson a M. Tud. Akadémia megbízásából. Evlia Cselebi Konstantinápolyban született kör ülbelü! 1(51 l-ben és ott nevelkedett. Nagy hajlamot mulatott a történelmi, földrajzi tudományok és nyelvek iráni. Török, arab és perzsa nyelveken kívül jól tudott latinul és görögül is. Már ifjúkorában az volt a legtöbb vágya, hogy világutazó lehessen. Utazásairól, melyek Európára. Ázsiára és Afrikára terjedlek ki, hálramaradt útleírásai adnak felvilágosítást Nagybátyja M elek Ahmed pasa 1650-ben nagyvezér volt s ügy látszik az ő révén jutóit ismeretségbe korának nevezetes embereivel. A hadsereggel való utazgatásai s gyakori küldetései bő alkalmul szolgáltak neki nômcsak az idegen vidékek és népek meglátogatására, banc n egyúttal alapos megfigyelésre is. Beutazta Anatóliai. Szíriát, Mezopotámiát, Perzsiát, Arábiát, a Kaukázust, továbbá Törökország európai részeit, Dalmáciái, Szerbiái, Oláhországot, Moldvái, Krímiát. Az 1660-ik évtől kezdve 1661-ig bejárta Magyarországol és Erdély nagyobb részét. 1661-ben a Bécsbe küldölt török követséghez csatlakozott s Bécsből a császár pátens levelével ellátva utazóit Németországba. Hollandiába, Svédországba, Lengyelországba, Oroszországba és Krimián kérésziül tért vissza Konstantinápolyija. Az útleírás az 1660-ik évvel kezdődik. Ekkor vezette ugyanis a győztes budai pasa Erdélyből Nagyvárad alá hadait. Evlia Cselebi Belgrádból Nagyváradra indult, hogy lássa a város ostromát. Erről az utazásról szól magyarországi útleírásának első része. A meglátogatott nevezetesebb várak voltak: Pancsova, Temesvár. Arad. Lippa, Radna, Déva, Világos, Jenő. Ezek a helyek, Marosillye és Déva kivételével, mind török uralom alall állottak. Terjedelmesen ír Nagyvárad ostromáról és elfoglalásáról, amely leírásban érdekesek az ostrom közben előfordult epizódok, melyeket a szemlanu közvetlenségével beszél el. Evlia Cselebi Nagyvárad elfoglalása után nagybátyjához. Melek Ali med pasához Boszniába ment, aki őt azzal a küldetéssel biz la mei*, hogy a ibehkei kapitányt, aki Zrinyi Miklósnál volt fogságban, váltsa ki. Evlia Cs. útközben meglátogatta a szlavóniai nevezete: ebb várakat. Ezeket is leírja munkája Il-ik fejezetében, de különös részletességgel irja le Zrinyi Miklósnál való fogadtatását, a török kapitány kiváltásai, továbbá Csáktornya és Légrád városokat. A III-ik fejezet Evlia Cselebi erdélyi és felsőmagyarországi utazásáról szól az 1661-iki hadjárat alkalmából. A erdélyi hadiárairól szóló leírása föltárja előttünk azt a pusztulási, melyei a török sereg okozott az ellenséges vidéken. Különösen szembeötlő a török telhetetlensége a foglyok szerzésében. A foglyokat mindjárt a laborban elárusították a kereskedőknek s minden nagvobb portyázás után való-