Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.
Bene István: Karácson Imre élete és művei
Iára helyezhették s megírhatta a könyvről Thallóczy e klaszszikus szavakat: »Sine me ibit liber in urbem.« 52 ) Karácson az oklevélkutatás idegölő munkája közben eddigi munkájánál hálásabb és szórakoztatóbb irodalmi elfoglaltságot is keresett magának. A M. Tudományos Akadémia megbízásából gyűjtötte az anyagot a Török Történetíórk III. kötetéhez. 1 ') 1910 június 25-én már azt írta, hogy összegyűlt a kötetre való anyag. Október 18-án el is küldötte a kéziratot az Akadémiának. Kiadására csak 1910-ban került a sor. Az 1910. év végén és az 1911. év elején a defterek másolásával foglalkozott a Portán. A Diváni-Humajunba is ellátogatott kutatás céljából, a 976. évi iratokat nézte át. Látja, hogy érdekes anyag van együtt. Sokat akadékoskodtak neki, betegségéről is panaszkodott, de mindezek mellett nem akart lankadni a munkában. — Kezdettől fogva szükségesnek tartotta, hogy kutatása nak eredményéről időközönkint beszámoljon az érdeklődő magyar olvasóközönségnek és a tudományos világnak a magyar tudományos szakfolyóiratokban ( Katolikus Szemle, Századok, Hadtörténeti Közlemények), szépirodalmi lapokban (Élet) és hírlapokban (Budapesti Hirlap, Dunántúli Hirlap). Ka rács ónnak egyébként a miniszterelnökségtől kapott utasítás értelmében évenkint hivatalos beszámolót is kellett oda küldenie. Első jelentése 1907. dec. 20-án kelt, melyben megemlékezett azokról az akadályokról, melyek működésében hátráltatták. Második jelentését 1908. aug. 26-án küldötte el. Ebben megjegyezte, hogy az a nagy átalakulás, amely Törökországban oly váratlanul és meglepetésszerűen beállott, egy időre teljesen megzavart minden munkát és lehetetlenné tette a tudományos kutatást. A kormányzási rendszerben beállott óriási változás gyors egymásutánban hozott folyton új és új embereket a különféle hivatalok élére s a zűrzavarban azok a helyek, ahol munkáját folytatnia kellett volna, mind zárva voltak. 1909. január 12-én elküldött harmadik jelentésében örömmel adott tudósítást arról, hogy a Topkapu Szeráj iratainak átvizsgálására megkapta az engedélyt; egyúttal felsorolta azokat a levéltárakat, melyekben kutatást végzett. A Szerájban végzett munkája sem volt zavartalan, mivel az alkotmányos kormány fegyelmi vizsgálatot indított a Topkapu Szeráj egész személyzete ellen s míg a bizottság a vizsgálatot be nem fejezte, addig kénytelen volt másutt folytatni a kutatásokat. A közbeeső időben a mecsetekben őrzött kéziratokat vizsgálta át. Az eddig ismeretlen magyar vonatkozású kéziratok egy részéről az ismertetéseket a Századokban közölte. A sztámb'xli mecsetek magyar vonatkozásit kéziratai címmel. Az 1596. évi 52 ) A Rákóczi-emigráció török okmányai, VII. I. 53 ) A Török—magyarkori Történelmi Emlékek második osztályának, az íróknak kiadását 1893-ban kezdette meg a M. Tud. Akadémia.
