Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.
Bene István: Karácson Imre élete és művei
seit is. Olvasta a lelkipásztori folyóiratokat s tartalmas cikkeivel támogatta is azokat. Még tanárkorában írta: Az olyan gyermekek províziója, kik még nem vették jel a penitenciatartéts szentségét — cimű cikket, melyben felhívja a lelkipásztorok figyelmét a beteg gyermekekről való lelki gondoskodásra. 10 ) Másik cikkében: Az öröklámpa jelentése, eredete és a róla szóló egyházi rendeletek 11 ) történeti áttekintést nyújt az örök lámpáról Nagy Szent Gergely pápa idejétől kezdve. Karácson Imre 1900. április elején foglalta el plébániáját, melybe Schlegel Péter győri kanonok iktatta be. A hivek közül még sokan emlékeznek plébánosi működésére. Papi kötelességeit mintaszerűen teljesítette. A szószéken sokszor kemény beszédeket mondott, amire a mokány természetükről ismert hívek okot is szolgáltattak, kivált a fiatalság. 12 ) Kiválóan gondja volt az Űr házának ékességére: a templomot és a Kálvária-kápolnát kifestette, az oltárt és a szószéket dúsan megaranyoztatta. De a vérbeli pedagógus itt is ki-kitört belőle. Szentbeszédeiben is sokszor foglalkozott a gyermekneveléssel, figyelmeztetve a családatyákat és anyákat fontos kötelességükre. »A mi lelkipásztori működésünk eredményét — így szólt hozzájuk — igen hátráltatja, sőt sok esetben egészen megsemmisíti, ha hanyagul vagy éppen nem teljesítik kötelességeiket azok, akiket a mi pásztori hivatalunk segítségeivé és némileg részeseivé rendelt az isteni Gondviselés. A családatyák és családanyák azok, kikre az Ür gyermekeik és házinépök körében a pásztori kötelességet bizta. Elengedhetetlen kötelességök nekik házinépöknek nemcsak ruházatáról, élelméről, szóval testi életükről és egészségükről gondoskodni, hanem lelkűkről is, hogy azt a bűntől megóvják, a jó erkölcsökben és istenfélő életben elősegítsék. « 1:í ) Ilyen fontosnak tartotta Karácson a szülőknek a nevelés munkájában való közreműködését az arra hivatottakkal. Az ő buzgólkodására alakult meg 1902-ben a Péri róm. kat. Ifjiisági Egyesület. A lelkipásztorkodásból fennmaradt idejében tanulmányaiba mélyedt. Munkáiból látjuk, hogy a tollat úgyszólván sohasem tette le kezéből. Állandóan olvasott, dolgozott. A falusi parókia csendje erre kiválóan alkalmas volt. Innen magyarázható kissé zárkózott természete. A gazdálkodásba nem mélyedt bele, kevéssé érdekelte; csak azért gazdálkodott javadalmi földjei egy részén, hogy lovakat tarthasson. 14 ) Plébánosi kineveztetésével együtt a kerület esperesévé is kinevezte főpásztora. Kötelességei teljesítésében ezen a téren is lelkiismeretes volt. Az esperesi kerület gyűléseit az ú. 10 ) Havi Közlöny, 18S9. 410. 1. u ) Havi Közlöny, 1890. 327. 1. 12 ) Szentbeszédei, főleg alkalmi beszédei közül több megjelent a Borromeus predikációs folyóiratban. 13 ) Borromeus XVI. évf. 359. 1. 14 ) Karácsonyi Sándor jelenlegi péri esp.-plébános közlése.
