Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.
Bene István: Karácson Imre élete és művei
szos kapcsolatát, égett lelkében a vágy, hogy ezt a kapcsolatot mennél alaposabban megismerje s így majd hazája történelmének is jelentős szolgálatokat tehessen. 1881-ben elvégezvén középiskolai tanulmányait, elöljárói a jóviseletű és kiváló tehetségű kispapot a budapesti központi Papnevelő-intézetbe küldöttek, hogy a Pázmány Péter alapította Tudományegyetemen végezze hittudományi tanulmányait. Milyen derekasan felelt meg kötelességének, mutatja az, hogy már egyetemi évei alatt két szigorlatot tett. Köteles tanulmányai mellett a növendékpapság Egyházirodalmi Iskolájában is munkálkodott. Már itt megtanulta a tolltorgatást s megvetette alapját annak a munkának, mely életét értékessé tette. Ö is, mint annyi más, szépirodalmi kísérletekkel kezdette, verseket írt. Majd Nyelvünk és a rokon nyelvek cimű felolvasásában már vitatja nyelvünknek az uralaltáji nyelvcsalád egyik ágával, a török-tatár nyelvvel való rokonságát. A finn-ugor rokonsággal szemben fiatalos fővel a Vámbéry-iskola tanítása mellé áll és a török-tatár nyelvekből vett példákkal iparkodik igazolni a két dialektus természeti és kiejtési hasonlatosságát. Az 1883—1884. iskolaév okt. 7-én tartott megnyitó ülésén Üdvözlő dalát olvasta föl. Ebben az évben tisztséget is nyert az irodalmi iskolában, a biráló bizottság tagjává, majd levéltárossá választották meg. 4 ) Tanulmányai elvégzése után Zalka János püspök 1885. július 6-án a győri székesegyházban pappá szentelte. A fiatal pap két évig a lelkipásztorkodás terén működött, mint segédlelkész. 1885. szeptember 1-én Rábacsanakra került, de Pálya János plébános halála után szeptember 5-én már Szanyban találjuk, ahonnét a következő év február elején püspöke Gyömörére küldte káplánnak. Lelkipásztori munkájából fennmaradt idejét komoly önképzésre fordította. Ránk maradt iratai azt mutatják, hogy ebben az időben összehasonlító vallástudománnyal foglalkozott. 1887. július 1-én a püspöki udvarba került; szertartó, maid szentszéki aljegyző lett. Közben szorgalmasan készült arra, hogy tanulmányai betetőzéséül megszerezze a teológiai doktorátust. Doktori értekezésének cime: A XI. és XII. századbeli zsinatok és azoknak a külföldi zsinatokhoz való viszonya. Az egy szigorlatot is pótló, nagyterjedelmű és értékes értekezés alapján 1888. május 18-án doktorrá is avatták. Püspöki udvari szolgálata nem sokáig tartott. Nagy Lajos kir. kat. tanítóképzőintézeti igazgató-tanár plébániára távozott és az ő megürült tanári székét 1889. július 1-én az iskola fenntartója, Zalka püspök Karácson Imrének adta. A választás szerencsés volt, mert ha nem volt is meg szakszerű alaki képesítése, tudása és az egyéniségében uralkodó kedvesség alkalmassá tette Karácsont a fontos hivatás betöltésére. Ügy *) Pesti növ. papság- eg-yházirod. iskolájának Évkönyvei. (Elnök közlése.)