Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.

Goldsand Camillo: Távfűtés Győrött

Az 1930. évi építési tervekben a centrale költsége 57 millió és a távvezetéké 13 millió csehkoronával szerepelt. * Ezek után rátérhetek a győri viszonyok rajzára és bemutatására. Kétségtelen, hogy a technika mai álláspontja szerint a távlűtés a leggazdaságosabb rendszer, különösen, ha villanyos középponttal kombinálható. Az is bizonyos, hogy zsúfoltsága miatt a Belváros minden közszolgáltatási hálózatot jobban kihasznál, mint a külvárosok. Még szerencsésebb körülmény, hogyv-í Baross-hídtól a Leánygimnáziumig egész sereg középület sorakozik. Szerencse az is, hogy az épületek legtöbbje kétemeletes. Magától kinálkozik a gondolat, hogy ha ezeket az épületeket egy helyről fűtjük, egy kéményen keresztül, rengeteg megtakarítás lenne elérhető, nemcsak tüzelőanyagban, hanem egyéb költségben is. Az is szerencsés dolog, hogy ezek az épületek a vasútvonal közelében épültek, mert az eltüze* lendő szenet nem kell fuvarozni sem, ha a kazánművet a vasút mellé helyezzük. A kazánműből kikerült salak egyelőre a soproni vasút menti mély területek feltöltésére volna hasznosítható. További véletlen, hogy az épületek tőszomszédságában a Kálvária-domb, valamint a bécsi és soproni vasutak által bezárt mély terület feltöltése is aktuális, mert a feltöltés után beépíthető területeknek a városházához, a város belsejéhez meglehetős közel terülvén el a bécs—budapesti országút tervezett vonalában, az építendő újvárosi híd közelében élénk fejlődési lehetőségük van. A Baross-híd és a régi temető közti területen is egész sereg olyan ház van, mely belekapcsolódhatnék a a távfűtésbe, pl. végig a Bisinger-sétány, a Hilbert-ház, a Szigetközi Ármentesítő, a pénzügyi palota stb. Ezek részére, úgy látszik, célszerű lenne, ha a bécsi vasút mentén, esetleg a MÁV. területére vagy az új szoc.-pol. ügyosztály körül helyeznők el a fűtési központot. Tegyük föl, hogy a fűtési központ az utóbbi helyen lenne, innen indulna ki a fűtési távvezeték és a vasútsoron, valamint a vasútvonal mellett haladna egészen végig, esetleg a régi temetőig. Tegyük föl továbbá azt, hogy a közös fűtésbe alábbi intézmények kapcsolódnának be: a Leánygimnázium, a Keresk. és Iparkamara, Polgári Fiúiskola, a textil-iskola, végig a Munkácsy-utca a Tűzoltósággal, a Törvényszék a fogházzal, a Reáliskola a városi bérházzal, a másik városi bérház, a kir. ítélőtábla, a Rábaszabályozó, a vasúti épületek a Baross-hídig, a Városház, a Royal- és Fehérhajó szállodák. Ezek Összes fűtendő tere mintegy 500.000 m

3 és átlagban eltüzelnek évi 700 waggon szenet, 90%-ban brikettet. Hozzászámítjuk azt is, hogy esetleg a vasút a meleg-centralé melegét fogja felhasználni a Győrből indított vonatok felfűtésére, sőt az itt üzembe