Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.
Jankó László: Győri ötvösök a
hogy előfordul egyszer az 1567. évi telekkönyvben, amikor » Sándor, katonai borbély illetőleg sebésza házával találkozunk a Szent Márton- (ma Arany János?)-utcában és ugyancsak Sándor borbély házával a Kalmár-utcában, 21 ) de lehetséges, hogy ez a Sándor a kérdéses Eötvös Sándornak épen az apja volt. De ki volt a nevezett Eötvös Sándor ? A kérdés állandóan foglalkoztatott, végre a város tanácsjegyzőkönyveiben egy rövidke bejegyzés egészen váratlanul hozta meg a magyarázatot, mégpedig mind az Eötuös, mind a Sándor név problémájában. Ugyanis (Anno 609) »2 July adta az varos köze magatt Görögh Eöttues Sándor az varos Jussatt Biro Uramnak megh aduan.«. 22 ) Tehát kétségtelenül ötvösmester volt és hozzá Göröghnek hívták. Bizonyára idegen származású lehetett, valamelyik elődje akár kereskedői útjain is ide kerülhetett. Mivel azonban a levantei kereskedelemben valóban görög, másrészt macedón és török stb. kereskedők , is egyaránt megfordultak nálunk, s utóbb a kereskedőt már általában is csak görög-nek szokták nevezni, kérdés, hogy a mi Görögh Eöttues Sándorunkban származását illetőleg milyen nemzetiségűt lássunk? A Sándor név a görög Alexandros-szal, mint a latin Alexander-rel egyjelentésű; de a magyarhoz átszármazásának útja kérdés tárgya lehet. Az olasz Álessandro-nak mondja, s ebből formálhatta az oláh a Sandru (Alexandru) nevet. S bár az egyik győri tanácsjegyzőkönyv latin szövegében mint genitivus Sandrini alakkal fordul elő 23 ) (v. ö. Alexandrinus), én mégis a szerbnek Alexándar ejtésére gondolok, mert ez szemmel] áthatólag igen közel áll a név magyar Sándor alakjához. Nem lehetetlen tehát, hogy a Sándor nevet a görög keleti rácoktól (szerbektől) vette át a magyar, s ebben találhatjuk magyarázatát annak is, hogy a 17. században nálunk még nem találjuk rendes használatát. (Csak példának említem, hogy a győri református egyház kereszteltjeinek anyakönyvében a Sándor névvel legelőbb csak a 18. század közepe körül találkozunk, s a győri ötvös apródok közt meg csak 1842-ben fordul elő először.) Vájjon valósággal görög leszármazott volt-e tehát Görögh Eöttues Sándor, vagy a gör. kel. szerbekkel került-e mind ő, mind — hihetjük — Sándor, katonai borbély illetőleg sebész is Győr városába? Mint Acsády Ignác írja, 24 ) a rácok 1690-ben húzódtak rajokban Pécsre, Székesfehérvárra, Esztergomba, Győrré, más21 ) Kalmár-utcának nevezték gvüjtő-értelemben azokat az utcákat, melyek a mai Apáca-utcából északra vagy délre nyíltak. Ott voltak ugyanis a boltok, ott zajlott le leginkább a forgalom. 22 ) Győr városi levéltár: Prot, ab Anno 1600—1639. 374. lap. (Hátul.1 23 ) U. o. Prot, ab Anno 1600—1639. 100. lap. „Ca(us)a Dorotheae Feieruary Consor(tis) Sandrini Eötuös" stb. (1624-ből.) 24 ) Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története. VII. kötet, 515. lap.
