Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.
Jankó László: Győri ötvösök a
hogy » győri munka«. Bár nem nyilatkozik, hogy állítását mire alapítja, meggyőződésem, hogy csakugyan győri ötvösmester munkájával van itt dolgunk. Az említett » aranyos tányér « egy 16.5 cm. átmérőjű kerek, az Úrvacsoránál használni szokott aranyozott ezüst kenyérosztó-tányér, melynek körül magasabb peremén a következő felírás olvasható: Generosus D 'Nicolaus Ivanios & Gregorius • Bekesi ' Aurifaber • In • Honorem • Dei * Prociir aver unt. A. D. 1648. (Utána négyszer átkötött koszorúban stilizált liliom.) Az aranyozott ezüst tányért tehát Iványos Miklós és Békési Gergely ötvösmester ajánlották Isten tiszteletére, hihetőleg közvetlenül a győri református gyülekezetnek, 1648-ban. Iványosok voltak a 17. században Győr városában, ez kétségtelen. A győri református egyház kereszteltjeinek meglevő anyakönyvei 1682. szeptember havával kezdődnek, de már 1687. július 20-án y> lvanyos Miklós Uram fia András « van bejegyezve. Továbbá 1688. szept. 16-án »Nemzetfes) Iványos Miklós Ur(am) Fia Adam« nevét találjuk. Az apa mindkét esetben bizonyára azonos azzal az Iványos Miklóssal, kinek az 1703. évi telekkönyv szerint 14 ) emeletes háza volt Győrött a Szent Adalbert- (mai Megyeház)-utcában és földszintes háza a Szent János- (mai Kisfaludy)-utcában. És ez az Iványos Miklós fia lehetett annak az Iványos Mikllósnak, ki az említett kenyérosztó-tányé*rt 1648-ban a készítő Békési Gergely ötvösmesterrel együtt a győri református gyülekezetnek ajándékozta. Szinte fölös óvatosságból fölvethetnénk azonban azt a kérdést, nem lehetett-e Békési Gergely talán komáromi ötvösmester és az ezüst tányér nem utóbb került-e a győri református egyházhoz — Komáromból? Mert az Iványos-családnak a Győr és Komárom közé eső Bőnyön voltak birtokai, 15 ) melyek — ha ugyan nem előbb — a 17. század utolsó évtizedeiben már tulajdonában voltak. Nagyjelentőségű ebben a kérdésben, hogy az Iványos névvel Győrött 1700 körül a telekkönyvben többször találkozunk. 16 ) Mégha az 1648-ban ajándékozó Iványos Miklósnak már akkor is Bőnyön lett volna birtoka, bizonyára minden érdekeltsége Győrhöz fűződött, mert Bőny község nemcsakhogy közelebb van Győrhöz, mint Komáromhoz, hanem közigazgatásilag is Győr vármegyéhez tartozik. És Békési Gergely aurifabernek is győrinek kellett lennie; a Hetesi Pethe Márton győri püspöktől 1603ban kiadott új céhszabályzatban (az első hét ötvösmester u ) Villányi Szaniszló: Győr-vár és város helyrajza, erődítése stb. 189. és 191. lap. 15 ) Egy Iványos Miklós 1754-ben Bőnyön lakott, sőt állítólag Andrásnak is van ott nyoma a 18. század közepén. 16 ) A megelőző telekkönyvünk 1617-ből való ; az Iványos nevet ott még nem találjuk.
