Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.
Jankó László: Győri ötvösök a
Az elsőnek — Czakó Jánosnak — győri voltát előző közleményemben láttuk már; az 1603. évi céhszabályzat meg is jelöli: Jaurinensis. Két háza is lehetett Győrött, mert az 1617. évi telekkönyv szerint Höppel Gáspár a Szent Rudolf (mai Király)-utcában emeletes házát és Gunter Vince a Görbeközben (ma Szappanos-köz) levő házát — mindketten — Ötvös János-tói vették. Talán nem vétünk vele, ha a már régebben közöltem 7 ) János II. ötvösmesterrel vesszük azonosnak. Ugyanakkor Keörössy Mihály-nak 8 ) győri voltát is bizonyítva láttuk, s így az 1603. évi céhszabályzatban egymásután felsorolt 16 ötvösmester közül az elsőt és a hetediket kétségtelenül győrieknek tudván, bizonyára a közbüleső öt mestert is győrieknek tekinthetjük. Mert föl kell tennünk, hogy a cébszabályzat az egy városba tartozókat nem keverte el, hanem folytatólagosan sorolja föl. Mindjárt közülök tolnai Bornemissa János és Kéry Márton a legnagyobb valószínűség szerint győri ötvösök. A Bornemissa név épen a 17. században egyébként is igen gyakran előfordul Győr városában. Például már 1567-ben is az AlsóKözép-utcában háza van Bornemissza Máténak; 1600. június 5-én iratja magát »az geöry varoshoz« Bornemissa István; 9 ) 1602-ben, Zseöch Benedek bírósága idején nemes Bornemissa Márton esküdt szerepel a város tanácsjegyzőkönyvében; 10 ) s 1605-ben augusztus 4-én ugyancsak mint esküdttel Bornemissa Istvánnal találkozunk. 11 ) (A tanácsnak egyik 1609_. év i jegyzőkönyvében a jelenvol tak köz t »öttues János « talán tolnai Bornemissa János lehet.) A Kéry név pedig a vármegyében, s épenúgy Győr városában még napjainkban is előfordul. A sorban következő Rimaszombati Miklós nevével Győrött eddigelé nem találkoztunk ugyan, de ő rejtőzik talán az 1567* évi telekkönyv » ötvös Miki ós « háztulajdonosában; Laskay Miklós neve pedig már megint nincsen példa nélkül, mert 1606-ban Lasky Gáspár, 1628-ban pedig ismét Laskay Gáspár [al(ite)r Li(te)ratus] szerepel Győr városának tanácsjegyzőkönyveiben. 12 ) Mindezek után most még csak Békéssy Gáspár nevével és személyével kellene tisztába jönnünk, hogy a hét elsőnek említett ötvösmester győri voltát illetőleg elgondolásunkat megerősíthessük. Győr ismertetése és tájékoztatója a győri református egyházközség kegytárgyai közt megemlékszik 13 ) egy » aranyos tányér«-ról, mely 1648-ban készült. S zárójelben megjegyzi, 7 ) Győri Szemle 1934. 418. lap. 8 ) Vele azonos lehet „Öttues Mihály" 1606-ban tanácstag. (Városi Ívtár: Prot, ab Anno 1600—1639. 55. lap.) 9 ) , 10 ), n ) Győri városi levéltár: Prot, ab Anno 1600—1639. 367. lap. 19-20. lap. (53.) 54. lap. f n ) U. o. Prot, ab Anno 1600—1639. 55. és 282—283. lap. 13 ) Győr Barátai Körének megbízásából szerkesztette Dr. Valló István. 1930. 108. lap.
