Valló István szerk.: Győri Szemle 6. évfolyam, 1935.

Adattár - Gálos Rezső: Birsi Ferenc

Nec dubito vir eris cum jam tua fata loquantur, Quod tuus in Patriam sit studiosus Amor. Grande tuum referam mansuro Carmine Nomen, Stes modo pro Patria pro Patriaeque fide. Közli Gálos Rezső. Birsi Ferenc. Molnár János Régi jeles épületeinek (1760) bevezetése, mint ismeretes, először üzeni meg á már megunt, már-már elkopott rímes verselésnek a háborút. Maga ebben a művében csak sorokat, ksicbb részleteket ír a görögöktől, rómaiaktól flanult időmértékes formában. Kísérletei mégis fontosak, mert nyomtatásban is megjelentek és német példáknál is jobban ösztönözték első deákos költőinket, főképen jezsuita rendtársait a mértékes vers további művelésére. Baróli Szabó Dávid kötele 1777-ben jelent meg, majd Rájnis József lépett föl Kalauzával: de mielőtt még ezek napvilágot láttak, két hosszabb időjmértékes vers készült. Az egyik magának Molnár Jánosnak Barátságos Ajándéka, a másik egy Birsi Ferenc nevü poétának Köszöntő verse. M indakeltőt Rájnis József adta ki Kalauzában (1781. A 3. és 1. 1.) Az előbbinek keltét nem ismerjük; Rájnis szerint Molnárnak » ifjai laszerzett költeménye; Birsi Ferencéről azonban följegyezte, hogy e köszöntő-vers az, amelyei » 1761-ben az Istenben-boldogúlll Eszlergami Érseknek Barkótzi Ferentz Úrnak bé-ajánlott«. (V. ö. még Császár Elemér: Deákos költök I. 1911. 281. és 316. 1.) Birsi Ferencről sem Szinnyei, 'sem Sommervogel vagy Stoeger nem tudnak semmit. Paintner Mihály azonban egy ina Pannonhalmán őrzött kéziratában (Catalogus Provinciáé Austriae Soc. Jesu pro anno 1767.) följegyezte, hogy 1730. július »9-én Nagymagyaron (valószínűleg Nagymegyeren, a Csallóközben) született. S mivel Paintner a volt jezsuitákat a rend föloszlatása ^után |is számontartotta, azt is tiidjuM tőle, mert egy későbbi, épen a rend feloszlatásának évében nyomtatott névjegyzékbe (Catalogus Personarum et ojjiciorum Soc. Jesu. 1773.) beleírta, hogy Birsi 1777-ben hall meg. Jegyzeteiből tudjuk meg, hogy Birsi csak a gimnáziumi és filozófiai tanulmányok végeztével, Győrött lépett a jezsuita-rendbe s 1751. október 15-én került a trencséni újoncok közé. Doktori vag\

T magisieri oklevelet nem szerzett, de hogy a rend 'kiválóbbjai közé tartozott, bizonyítja, hogy 1767. február 2-án Budán negyedki fogadalomra bocsátották. Pályáját, miután Kassán négy (éven át a teológiát elvégezte, Nagyszombatban kezdte, majd egy-egy [évet Rozsnyón és Szatmárt tanított; e három próbaév után 1763. őszén ,a Pázmány-alapítót ta nagyszombati Szent Adalbert-konviktus prefektusa, két év múlva komáromi, majd budai hitszónok lett. 1761-ben aiZ akkori 'primás, Gr. Barkóczy Ferenc látogatta meg a konviktust, erre az alkalomra írta Birsi, mint prefektus az üdvözlő