Valló István szerk.: Győri Szemle 6. évfolyam, 1935.

Bakos Mihály: Győr gyáripara

2 bisquit- és teasütemény-gyár . 158 segédszemélyzettel 1 cukorkagyár 467 „ 1 cukorka- és csokoládégyár ..... 162 1 szalámigyár 30 1 szesz- és finomítógyár 225 „ 1 légszeszgyár 55 1 gyufagyár 202 „ 2 olajgyár 242 1 bőrkence- és lakkgyár ...... 25 2 nyomdavállalat 58 „ 5

) Hogy a ma meglévő gyárak melyik évtizedben alakultak, arravonatkozólag a következő adatokat sikerült megszereznem: 1860—1870 között alakult 8 üzem 1871 — 1880 _ 2 n 1881 — 1890 6 n 1891 — 1900 » 9 n 1901 — 1910 n 8 » 1911-1915 n 6 1916—1920 » ft ' 7 1921—1925 _ n • . 14 1926—1930 » • 9 n Összesen 69 gyári jellegű ipartelep volt az 1931. évben. Láthatjuk, hogy a legtöbb ma is működő gyár alapítása az 1890—1910-ig terjedő időpontra esik. Még több gyárat alapítanak azonban a háború után. Egyi évtized alatt 23 új gyáralapítás történt. Természetesen meg is szűnnek gyárak, mégis 1931-ben 69 gyári jellegű ipartelep volt. 1928-ban 75 vqlt, azonban a világválság a győri gyárakat is nagyon súlyosan érintette, amire még később rámutatunk. Magyarország ipara a világháborúig. Ha az egész ország gyáriparának fejlődését vizsgáljuk, akkor kb. ugyanezeket a fejlődési fokozatokat lehet megállapítani. Iparunkról első összefoglaló képet az 1898-as évről kaptunk. Ä törzskönyvi statisztikai felvétel, amelyet 1909-ről vettek fel, nem hozta meg a ikivánt eredményt s így csak az 1913. év ada;tait sikerült nagy nehézségek útján megállapítani. E két felvétel adatainak összehasonlításából azt látjuk, hogy mig a mult század végén 2364 gyári jejlIegű üzem volt az egész országban, addig 1913-ban már 5332. A termelés értéke is hatalmasat ugrott, 1366.9 millióról 3160.4 millióra. Természetesen hasonló arányban emelkedett a munkások száma, a gyárakban használt motorikus erő és a befektetett tőke is. Mindén iparágban nagy volt a fejlődés, de különösen feltűnő ') A magyar Szentkorona országainak népszámlálása 1910-ben. II. r.