Valló István szerk.: Győri Szemle 6. évfolyam, 1935.
Adattár - Csatkai Endre: Schaller István győri származású barokk festő
ségéről lehet szó s ez itt valóban meglepően sikerültnek mondható. E mellett az alakok, az egyszerű szinezet mellett élet és kifejezésteljesek. Sajnos, a nedves helyen! a szinek elevenségüket vesztik « Ipolyi erősen klasszikus nevelést éreztet bírálatában; ami barokk, csak kicsinylő Ítéletet várhat tőle; épen azért, bár a Schaller-mű tetszett is neki, habozik kimondani a végső kedvező szót, mert hátha más műve túlzott? Egyébként a freskó, melyen az ecset végzi az építész és a szobrász munkáját, tipikus barokk jelenség. Ahogy nem ismer a művészet határt az egyszinten mozgó testvérek közt, úgy nine;; meg az lefelé sem. A festők, Schaller, Dorfmeister, gyakran vállalnak egyszerű mázoló munkát is. Igy foglalkoztatták a Széchenyi grófok Schaller! 1768-ban a széplaki kálvária kifestésében is. Schaller munkáját későbbi átfestések régen eltűntették már.. . 8 ) Az 1770-es esztendő rossz csiílagzatot jelent Schallerra. A soproni városházán tárgyalják beadványát, melyben vak szeme miatt adójának elengedését kérií^ A dolog nem lehetett nagyon veszedelmes, mert nemcsak ebből az esztendőből, hanem a következőkből is maradt fenn elég sok képe. 1770-ben betetőzi munkásságát Borsmonostoron, két mellékoltár számára készít képet. Az egyik nepomuki Szent Jánost ábrázolja, aki felhőn térdel, egy csomó angyal röpködi körül Nem nagyon erős alkotás. Sokkal megnyerőbb a másik, Mária neveltetése. A bájos leánykát anyja olvasni tanítja, a háttérben elmosódva az elragadtatott apa. Angyalok röpködnek mindenhol. Nem életképpé fejleszti Schaller a festményt, mint Dorfmeister szokta, sokkal inkább a vallásos költészet világába emeli az elragadtatott szülők beállítása révén. Mindkét kép Sopronban kelt. 1772-ből való a kőszegi Szent Imre-templom egyik oltárképe, a Madonna holdsarlóján lebeg, kezében liliom. A karján tartott kisded hosszúszárú keresztjével ledöfi az anyja lábai alatt tekerődző kigyót, ismét angyalsereg röpködi körül a jelenetet. A beállítás és eszmei tartalom megint nem Schaller találmánya. Ezrével vannak a "hasonló ábrázolások és kis szentképek ebből a korból; egyebekben kedves kép. 10 ) 1774-bőí való Xepomuki Szent János életének egyik epizódja, a királynő gyónása, a széplaki templomban, gyenge munka 11 ) és ugyanebből az esztendőből ismerjük a Kálváriának egy megrázó képé_t__valaha Sopronban a B artos-csal ád, majd dr. Mattusz Oyöi^y bencés plébános birtokolta (Jarkányban^) Komárom InègyèTjên. Az ezerszer megfestett tárgy Schaller t a legjobb világításba helyezi. Benső tűz, méh' érzés jellemzi. A sejtelmesen sárgás háttér előtt a keresztfa a zokogó Magdolnával. 12 ) i 1776-ban a fülesi Zichy-kastély kápolnájának bejárata felett találunk Schaller-freskót. Keze meg volt kötve ismét: Nagy médaillon 8 J Csatkai Endre dr.: Sopron környékének műemlékei. 7. o Cji)' Tanácsjegyz őkönyv 1770-ről. Soproni levéltár. 10 ) A kőszegi képet Horváth Detre ismertette először, Soproni Hirlap. 1930. V. 11. n ) Csatkai. Id. m. 10. 1. 12 ) Mihályi cikke 1918-ból említi a képet először.
