Valló István szerk.: Győri Szemle 6. évfolyam, 1935.
Adattár - Csatkai Endre: Schaller István győri származású barokk festő
Némethiünktől vetted. 3 ) Talán liieronimi volt ez a festő is. Vagy esetleg az az egyébként ismeretlen Cupan nevü festő, aki a nagybaráli oltárképet festette 1793-ban V A következőkben egy győri származású, vagy legalább is Győrölt tevékenykedett festőművész eddig ismert adatait állítjuk össze. Szintén olyan valaki, aki városában nem tudott teret szerezni művér szelének és elvándorolt. A neve Schaller István, 1708 körül született valószínűleg Győrött.*) Sajnos, az anyakönyvek ebben az időben hézagosak, a kuruc támadások miatt nem is tartották rendben őket, úgy, hogy Schaller pontos születési adatára nem lehetett ráakadni. Épen ilyen homályban van életének első ötven esztendeje. Ki tudja, merne járt, hol tanult? ( Legkorábbi ismert képe a borsmonostori cisztercita templom, főoltárképe, melyen így jelzi magát: »Stephan Shaller Jaurini Anno Í757.« Az oltárépítmény maga két részre oszlik, igen jó rokokómunka ; az alsóban a magas, kerek lezárású főkép, a felsőben pedig az íveltoldalú, kisebb festmény vonzza magához a tekintetet. Mindkét kép érdekes bepillantást enged Schaller alkotó készségébe. Elsősorban az alsó kép. Nem önálló munka, átdolgozása Ricci Sebestyén egyik, a bécsi Szent Károly-templomban levő oltárképének, mely Mária mennybemenetelét ábrázolja. Nagy-nagy hatással volt ez a kép a 18 század festőire. A kétszáz évvel ezelőtt meghalt művészi utolsó korszakából való, telítve a velencei rokokó rózsás színeivel, lebegő éterszerűségével. Egy előkészítő tanulmánya a budapesti Szépművészeti Múzeumba, egy változata az aschaffenburgi képtárba került Hatása sok képen kimutatható. Schaller is belekerült e kép bűvkörébe. De, úgy látszik, ecsetje nem volt elég könnyű, képe épen a légiességet nélkülözi Ricciével szemben, akinél a Madonna, angyalok teljes köralakú füzérjével körülvéve, felhőkön ül, karját úgy tárja szét, hogy a majdnem vízszintes vonal a képbe nyugalmat visz. Schallern él a csoport súlyosabb, nyugtalanabb, a kört megszakítja, Mária két karja ferde vonalával szintén nyugtalanságot, mozgást visz bele a képbe, a füzér angyalait pedig beleágyazza felhőkbe, melyekén nem ùl a Madonna, mint Riccinél, hanem belesüpped. Karok, lábak tömkelege járja át a felhők tömegéi, mindez nem a főtengelyben, hanemi a képnek bal széle felé veti át a hangsúlyt, mintha Rubensnek hasonló tárgyú képéből is merített volna ihletet festőnk, mert ezen is így van (Bécs, Kunsthist Museum). A kép alsó részén, a szarkofág köré gyülekezett ajpostook heves taglej lésekkel kísérik a felhők közt játszódó cselekményt. Itt néha egész aprólékos dolgokban követi Schaller mintaképét, mint a szarkofágra terített kendő, a kezek elhelyezése, másfelől azonban ismét nyugtalanabbá, zavarosabbá tette a szerkezetet. A jobb sarokan áll egy fehérruhás apostol, kinyújtott karral. Riccinél ez inkább felfelé fordí3 ) Kazinczy Ferenc levelezése. 111. 368. 1. *) Nem számítva az alább jelzett Arch. Közleményeket (1859.1. Mihályi Ernő hívta fel először a figyelmet a művével kapcsolatban erre a festőre. Soproni Napló. 1918. XII. 25. Utána e sorok írója keresett adatokat róla. Sopronvármegye. 1925. VI. 11. Pár szóval utal jelentőségére Kapossy János. Magyar Művészet. 1931. 27. o. (A magyarországi barokk európai helyzete.)
