Valló István szerk.: Győri Szemle 6. évfolyam, 1935.

Dräxler Aladár: Bibliai hagyományok Az ember tragédiájában

scholastíkus vitának, nagy disputának, fiskális hangú vád

1- és védbeszédnek tartja, úgy látja, hogy Lucifer szinte burkolt fogadást ajánl. Igy nem csoda, ha Alexander oly nézetet hangoztat, hogy Lucifer az Úrral

3

) egyenrangúnak tartja magát és Voinovich szerint »Lucifer fellépése kerkedö«. Kettőjük viszonyáról — folytatólagos szerepükről — érdekes Alexander véleménye: »egymassal küzdenek az emberért«, ami Voinovichnál is megvan ilyen formában: »az ember van kitűzve csatájuk teréül«. Ez is Lucifer és az Úr egyenrangúsága mellett szól. De ha ezek szerint az Ür és Lucifer viszonya eltérő is a Jób hagyományától, mégis Madách Ura és Luciferé a hagyomány istenének és Ördögének viszonyában van jelenítve a XV. szín elejéig. Eltérően csak a XV. színben találjuk kettejüket. Madáchnál Lucifer felett iitélkeZik az Ür

j de mivel a Jób-hagyomány végién nemi jelenik meg az ördögi, e helyen a kettőjük viszonya a bibliai bűnbeesés alapján állónak látszik. Mégis, mintha nem. úgy lenne az. Mintha az Ür e helyen azt mondaná Lucifernek: Látod, hiába ráz^tad láncodat, én megnyertem a vitát. De nemi sújtalak, működj tovább, légy kovász. Talán mégísem olyan büntetés ez. mint a Kígyóé volt a bűnbeesésnél? Bodor is irja: Lucifer sorsa nem nevezhető büntetésnek, nem is érdemelné meg. A mű szellemében sem Ítélhető el Lucifer, hiszen az Úr engedélyt adott neki a kísértésre. (A két fa ezt jelezte.) Az ür szerepe az ítéletben nem olyan, mint Istené volt a gen isisben.

4

) A genesishez e rész csak külsőleg hasonlít és azért állom azt a feltevést, hogy az Ür és Lucifer |tt is a Jób-hagyomány szellemében van jelen. A Jób-történet hatása végigrezeg az Ember tregédiáj ában. Madách Ádámjáról is megállapíthatom ezt. Madách művében az almaszakítás mögött nincs meg a genesis bűne és a XV. szín meghajló Ádámja nem egyezik a Mózes I. 3. "9—20. versekben megjelenitett Ádámmal. A belső kapcsolat mindkét helyen más. Madáchnál mar a csábítás is mlas. Lucifer nem mondja, hogy »olyanok lesztek, mint Isten« (Mózes I. könyv 3 rész 5. p.), nála — mint Voinovich írja — a tudás fája elmosódik és ő csak ismeretről beszél. A gondolat erejét dicsőíti Alexander szerint is. A tudás vágya és nem a bibliai gőgös óhaj' — az Istenhez hasonlóvá lenni (Mózes I. k. 3 rész 5 p.) — vezeti Ádámot, mikor az almát leszakítja.

5

) Adám bűnös nem lett. Az Ür sem látja annak,

;

: » Elhagytál... stb.« (334—35 sor) szavaival. Szemrehányásszerűek azokt vagy mint Kapi írja, a »haragot« mutatják. (2 old.) Az Ür nem is ítélkezik e színben felettük. — De Ádám sem tartja magát bűnösnek!. A 3

) Luciferről ily feltevést támogat kijelentése, hogy ő öröktől fogva van {113. sor) és együtt teremtett az Ürral (143.) és végül „világodat megdöntőm" {151. sor) szavakkal. Ezekről írja azonban Alexander, hogy az homályos rész. 4

) Mert itt Ádám már nem bűnös, 5 előbb (4022. sor) meghajol Isten előtt. 5

) Az alma leszakítása után a Cherub bűnösnek nevezi Ádámot (323. sor), •de ez úgy hat az Ür beszéde előtt és mellett, mint mikor a cseléd hangosabb gazdájánál. Az Ür félreáll Madáchnál ! (Nem a sújtó Isten 5.)