Valló István szerk.: Győri Szemle 6. évfolyam, 1935.
Szemle - Győri Szemle - Győri Lloyd
zonsége? pázsitja), Avenastrutn pubescens, Glycerin plicata (a patak partján). A völgy nyugati lejtőinek szíiklaterraszain a bükkösök Melica uni florai-ál'ományát két erőteljes, ritkább pázsit gyepje váltja fel: az egyik a Festuca silvatica, a másik a Calamagrostis arundMacea. 8 }, A kettő állománya sokszor egymás szomszédságában van, a nélkül, hogy egymással elegyednének. Ez időtájban még néhány' szép virággal gyarapszik az erdő. flórája. Igy kosborfélékkel: Orchis purpureas (a legnagyobb kosbor) , pal'ens, sambucina (mindkettő ritka), Platkanthera bi folia, Listera ovata, Cephalanthera alba, rubra, to ngi folia (ritkább), H elleborine microphylia, 9 ) lati fol-la. (Csak egy íziben találtam, nyár közepén a ritka és feltűnő Epipogium aphylliim-oï, a cseszneki úttól a Gerendavágás nevű hegy felé terjedő erdőben, fakorhadékon.) 10 ) A legkorábban virágzó agár-kosbor (Orchis morioj a Usztásos rétek növénye. A nyár elejének feltűnő növényei, a díszes, délceg) tündérfürt (Aruncus Silvester), az egész nyáron tömeges virágzó, rózsaszínű magyar varfü (Knautia drymeia), azt árnyékkedvelést zsenge lombjával eláruló erdei galaj (Galium silvaticum), 11 ) majd valamivel később, egy igazi hegyvidék|i sisakvirág-faj, az Aconitum vulparia, melynek terjedelmes tenyérforma leveüeí, már korábban magukra vonták a természetkedvelő figyelmét. A Cuha partjait sűrűn szegélyezik ilyenkor egy gazdagon virágzó sárgaviráyú keresztes, a Sisymbrium stt\lctissimum szárai. A völgyfenéktől kissé távolabb, az erdő sűrűjében díszlik a nyár közepéméi feltűnő turbán*Iiliom (Lilium martagon). Egj másik liliomfé-e, a fűiévelű Anthericum ramosum, ez időtáj t a sziklás helyek' lakója. A nyár folyamán mindjobban előtérbe lépnek a szép kék-> virágú csengetyűke-fajok (Campanula) 1 *) és a fészkesek, az igazi nyári virágok. Igy a már régebben virágzani kezdő arany virágon (Chrysanthemum leucanthentint) kivül a Chrysanthemum corymbosum, egy erőteljes cickóró, az Achillea distans, Inula-fajok. An8 ) Uj adat a Bakony flórájához. A Calamagrostis arundinacea, még a Cuhávölgytől nyugatra Borzavár felé terjeszkedő erdőben is előfordul. Növénysociológiai szempontból a Festuca silvatica és a Calamagrostis arundinacea állományának bakonyi előfordulása igen érdekes. Soó és Domin nomenclaturája szerint a Fagetum graminosum Melica uniflora sociációjában jól körülhatárolt szigeteket képeznek, mintegy új sociációt alkotva. A bükkös Calamagrostis arundinacea sociacióját hazánkban csak a mármarosi Kárpátokból irták le, a Festuca silvaticaé pedig még a Kárpátokról sincs felemlítve. (Lásd Soó . A tört. Magyarország növényszövetkezeteinek áttekintése M, T. Akadémia Mat. és Természettud. Értesítő LUI. k. I- r. különleny. 20, 27 és 34. 1.) — Csekélyebb terjedelmüknél fogva azoban az említett két állományt talán inkább csak sociació-fragmentumoknak lehetne tekinteni, bár — amint említettem — környezetüktől elég élesen elkülönülnek. 9 ) Uj adat a Bakony flórájához ; elég bőven található, még a Zirc melletti Kőrishegyen, Eplény körüli erdőkben. 10 ) Eddig Csonkamagyarországon az egyetlen lelőhely. 11 ) A rokon Galium Schultesiit a Bakonyban nem találtam. Győr megyében is csak a Galium silvaticum fordul elő. 12 ) Részletes fajjegyzék alább, a felsorolásban.
