Valló István szerk.: Győri Szemle 6. évfolyam, 1935.

H. Pálfy Ilona: Győr város iparosai, kereskedői és mezőgazdasága 1828-ban

IL számú melléklet. Kérdések Mellyek az alább meg nevezendő, s' e' végre meghileztetett személyeknek, az Országos utasítás következésében, e' Szabad s' Királyi Győr Várossában gyakorlott Szőllő mivelés iránt létetődtek ; az azokra következett feleletekkel eggyütt: Meg hiteztetett személyek: Farkas András, Koufoi András, Kováts György, Horváth György, Bozsoki András, Mindnyájon Szabadhegyi Szőllős Gazdák. Kérdések. Hány kapás kívántatik eggy ollyan darab szőllőre, melly egy mérőt, vagy is fél holdat tészen? 2. Egy kapás után hány akó bor szokott teremni ? 3. Hányszor kell a' Győri határban kapálni a' szőllőket és mit szoktak a' kapálásért fizetni? 4. Mennyibe kerül a' karóverés; a' gyomlálás; a' kötözés; és trágyázás? [Feleletek.] Egy olly nagyságú darab szöllőt a Szabadhegyi föld homokos és könnyű lévén — 6 ember kapálhatja bé. Egy kapás után 44 itze terem, minthogy egy fél hold nagyságú darabra közönségesen 4 akok számláltatnak. Nálunk közönséges embereknél kétszeri kapálás vagyon szokásban; mellvért 8 garasok fizettetnek napszámul, a' tehetőssebb Urak mindazonáltal többször is kapállatják szőllőiket. A közönséges embernél tsak igen ritkán, s imitt amott verődik karó, s' igy ennélfogva nem lehet semmit annak fejébe venni. A' metszés munkája 10 garasos napszámért tétetik meg. A Gyomlálás 6 garasért és ugy a' kötözés is 6 garasért tétetik meg, azt jegyezvén meg ezeknél, hogy azokra tsak fél annyi napszám kívántatik mint a' kapállásra. Egy Posoni Mérőt magában foglaló szőllő darabnak trágyáztatására pedig kívántatik két szekér trágya.